Ismerjük meg!
A kelkáposzta (Brassica oleracea var. sabauda L., Cruciferae) a keresztesvirágúak családjába tartozó, kétéves növény, a második évben virágzik és hozza a becőtermésben a magvait. Közeli rokona a fejeskáposztának, de a szára annak száránál rövidebb, levelei pedig hólyagosak, bodrosak, szélük ép vagy kissé bemetszett, és nem alkotnak tömör fejet, hanem lazán simulnak egymáshoz és megnyúlt alakú fejet formálnak. Színe élénkebb, teltebb, íze lágyabb, kellemesebb. Noha igénytelenebb és hidegtűrőbb, ráadásul nagyobb tápértékű, mint a fejeskáposzta, mégis Magyarországon kisebb területen termesztik annál. Két legfontosabb fajtája a sima levelű és a fodros levelű kelkáposzta, de e csoportokon belül több alfajtája is létezik. Általában a korai fajták laza fejűek, a leveleik sötétzöldek, erősen fodrosak. Az őszi-téli kelkáposzták feje tömöttebb, színe világosabb.
A kelkáposztát már több mint ezer éve termesztik Európában. A régi rómaiaknál ismeretlen volt; valószínűleg itáliai származású, a feljegyzések szerint Savoyából vagy annak környékéről származik, a régebbi irodalmi források olaszkáposzta néven említik. Ma minden világrészben ismerik és termesztik. Magyarországi termesztési tájai elsősorban Mohács és Szentes környéke, de más övezetekben is foglalkoznak vele, és a kiskertek, fóliás gazdaságok kedvelt zöldsége is. Mohács környékén áttelelő kelkáposztát is termesztenek, ezek zöld leveleit a hóból is lehet szedni.
Miért jó?
A szárazságot és a hideget elég jól bírja, ezért a termesztése biztonságosabb, mint a fejes káposztáé. Fehérjében dúsabb, tápanyagtartalma magasabb, ugyanakkor könnyebben emészthető, kisebb mértékű a puffasztó hatása, nem terheli meg úgy az érzékeny gyomrokat, mint a fejes káposzta.
Táplálkozási értékét a benne levő szénhidrátok, az emészthető rostok, fontos ásványi sók, mint a kalcium, kálium és magnézium, valamint a vas, az A-, B1-, B2-, C-, E-vitamintartalma, ezenkívül természetesen az íz- és zamatanyagai adják. Gazdag vitamintartalma miatt immunerősítő, daganatmegelőző, gyulladásgátló hatású élelmiszerként tartják számon, kalciumtartalma pedig a csontjaink egészségéhez járulhat hozzá. Minden súlycsökkentő diétának hasznos alapanyaga lehet, mivel energiaértéke csak 30 kcal.
Hogyan fogyasszuk?
Az elkészítési lehetőségei szűkösebbek, mint a fejes-káposztáé, hiszen sem nyersen salátának, sem télire, savanyításra nem használható. Leveleit, sőt az egész egyéves növényt használják fel ételek ízesítésére - például egy jó húsleves szinte elképzelhetetlen nélküle. Köménnyel fűszerezve, krumplival együtt főzve finom lesz belőle a főzelék is, és darált hússal, pörköltmaradékkal, morzsával, tejföllel, stb. változatos rakott ételek is készíthetőek belőle. A kömény talán a leginkább hozzáillő fűszer.
Tippek-tanácsok
Száráról levágva, hűtőszekrényben csak néhány napig tárolható. A termőhelyén azonban a befejesedett növények átmenetileg még -10 °C-os fagyot is elviselnek. A termelők az átteleltetését ekével vont barázdába fektetve és földdel takarva oldhatják meg, így a fagymentes napokon bármikor felszedhető. Ha gyökerestül szedik fel, a gyökérzetét a pincében nedves homokba állítva is áttelelhet. A lazább fejű káposztát felhasználás előtt tanácsos leforrázni, így nemcsak a kis kesernyés ízétől szabadulunk meg, hanem a levelek közt esetleg megbúvó csigák, rovarok is előkerülnek - ezek ugyanis a hideg vizes mosásnál könnyen rajtamaradhatnak a levélre tapadva.
Pelle Józsefné szakácskönyvíró jó tanácsa, hogy aki tart attól, hogy a fövő káposztának kellemetlen, erős szaga szétárad a lakásban, az a káposztaétel tetejére fövés közben tegyen egy-két szelet kenyeret. Ez beszívja a kellemetlen szagot, majd az étel elkészülte után kidobható.
Ez is érdekelhet
Érdekességek
Franziska von Au Házi receptek minden betegségre című könyvében azokat a természetes gyógymódokat gyűjtötte össze, amelyeket a nagyszüleink még jól ismertek és alkalmaztak. Ő fogfájásra ajánlja a kelkáposzta friss, sodrófával kissé összetört leveleiből készült borogatást. Másutt (például a palócoknál) a derékfájásra javasolják, illetve furunkulusra tett "dunsztkötés" részeként alkalmazzák a megpuhított, nedvekben gazdag leveleket.
