Bélrendszerünkben több billió apró mikroorganizmus él, beleértve baktérium-, vírus- és gombatörzsek százait, ezret. Ezek együttesét bélflórának vagy bélmikrobiomnak nevezzük, amelynek rendkívül fontos szerepe van egészségünk fenntartásában. Olyannyira, hogy a tudósok már-már önálló szervként tekintenek rá – írja a ScienceAlert. A bélflóra pontos összetétele, akárcsak az ujjlenyomat, teljesen egyedi, és az étrendtől a fizikai aktivitáson át egyes gyógyszerekig számos tényező befolyásolhatja.
Prebiotikus hatású fűszerek
Nagyon leegyszerűsítve azt mondhatjuk, hogy amennyiben a mikrobiom nem kapja meg a megfelelő tápanyagokat, úgy a káros mikrobák hamar elszaporodhatnak benne, míg a szimbiotikus tagjai számára mind nagyobb nehézséget jelenthet, hogy megbirkózzanak immunrendszerünkkel és az elfogyaszott táplálék lebontásával. Ilyenkor beszélünk a bélflóra egyensúlyának felborulásáról. Továbbra is nagy kérdés ugyanakkor a tudomány előtt, hogy egészen pontosan milyen jellemzők alapján írható le a legészségesebb bélflóra, és hogy mit tehetünk annak elérése érdekében. A Pennsylvania Állami Egyetem kutatói most ez utóbbi kérdés megválaszolása felé tettek egy nagy lépést két különálló kísérletük révén.
Az elsőben arra voltak kíváncsiak, hogy miként hat a bélflóra összetételére néhány gyógy- és fűszernövény rendszeres fogyasztása, mint a fahéj, gyömbér, kömény, kurkuma, rozamring, oregánó, bazsalikom és kakukkfű. Összesen 54 felnőtt önkéntest vontak be a vizsgálatba, akik kockázati csoportba tartoztak a szív- és érrendszeri megbetegedések szempontjából. Mindannyiuknak egy átlagos, az amerikai lakosságra jellemző étrendet kellett követniük négy héten át. A különbség csupán annyi volt, hogy egy csoportjuk 0,5 gramm, egy másik csoport 3,3 gramm (háromnegyed teáskanál), egy harmadik pedig 6,6 gramm (másfél teáskanál) fűszerkeveréket adott hozzá minden fogáshoz az említett növényekből, míg a kontrollcsoport tagjai semennyit sem. Ezenkívül valamennyi résztvevőtől székletmintát is vettek bélflóravizsgálat céljából.
Az így kapott eredmények alapján a kísérletben használt fűszernövények javítják a bélflóra diverzitását, és a témában folytatott korábbi kutatások konklúziójának megfelelően természetes prebiotikumoknak tekinthetjük ezeket. Egészen pontosan azt fedezték fel a pennsylvaniai kutatók, hogy a legtöbb fűszert fogyasztó két csoport tagjai széktmintájában nagyobb mennyiségben voltak jelen Ruminococcaceae baktériumok. Márpedig ez a baktréiumcsalád általában nagyobb számban mutatható ki egészséges felnőttek bélflórájában, habár a szerepe a mikrobiomban egyelőre nem tisztázott teljesen. Emellett a sok fűszert fogyasztók körében kevesebb gyulladásos markert talált a kutatócsoport, ami felveti, hogy a fűszereknek gyulladásgátló hatásuk is lehet.
Ez is érdekelhet
A pörkölt mogyoróban is bízhatunk
A Pennsylvania Állami Egyetem kutatói egy másik kísérlet során hasonló összefüggésben vizsgálták a pörkölt, sózatlan földimogyoró potenciális hatásait is. Ezúttal 50 felnőtt folytatta ugyanazt a diétát hat héten át. Egyik részük azonban mindennap lefekvés előtt megehetett 28 gramm mogyorót, míg a résztvevők másik felének sajt és egyéb ropogtatnivalók jutottak helyette. A mogyorós csoportban – akárcsak a fűszernövények esetében – számottevően nagyobb számban lehetett utólag a székletmintákból Ruminococcaceae baktériumokat kimutatni. A tanulmány a Clinical Nutrition című folyóiratban, míg a fűszerek hatását vizsgáló kutatás eredményei a The Journal of Nutrition című folyóiratban jelentek meg.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
