A Parkinson-kór pontos okait sajnos még napjainkig sem sikerült kideríteni, a kutatók valószínűsítik, hogy örökletes genetikai, illetve toxikus környezeti hatások állhatnak a hátterében. A világszerte több mint 6 millió, Magyarországon nagyságrendileg 20-30.000 embert érintő, többnyire az időskor elején kezdődő idegrendszeri betegség azonban napjainkra egyre jobban kezelhetővé vált. A kezelés a betegség következtében fellépő dopamin-hiány megoldásán...
Az emberi gének többnyire egyeznek, egészen apró különbségeik miatt vagyunk csak különbözőek: ezek miatt nem egyforma például a hajunk vagy szemünk színe. Ma már tudjuk, hogy ezek a minimális eltérések betegségek kialakulásáért is felelősek lehetnek. Ami egyben azt is jelenti, hogy a gének föltérképezése segíthet abban, hogy a kutatók megértsék, bizonyos betegségekben miért betegedhet meg valaki, miközben más egészséges marad. Ez a módszer segíthet...
Az idegrendszeri betegségek, többek közt a Parkinson-kór diagnosztikáját, kutatását, személyre szabott kezelésének fejlesztését is segíthetik az olyan új gépek, amelyek képesek a teljes emberi génkészlet gyors szekvenálására. Ezek használata nagyban segítheti azt, hogy a betegek mihamarabb a számukra legmegfelelőbb terápiában részesülhessenek.
A Parkinson-kór alapját is képező neurodegeneratív folyamatok vizsgálata mellett új idegszövetvédő hatású molekulák létrehozása is a célja az MTA-SZTE Idegtudományi Kutatócsoportnak. Több általuk előállított vegyületre már szabadalmi oltalmat is szereztek. Ezek gyógyszeripari alapanyagként is segíthetik majd a betegek gyógyítását, de ehhez persze még komoly klinikai vizsgálatokat is le kell folytatni.
Az idegrendszeri betegségeket gőzerővel kutatják, már a Parkinson-kór esetében is körvonalazódik egy olyan új készítmény, amelyet célzottan juttatnak be az agyba, és amely képes megakadályozni a dopamintartalmú sejtek rohamos fogyását, vagyis a betegség okát. Az idegtudományban ma igazi forradalom zajlik.
Általában erősen felhős vagy borult idő várható, majd a déli óráktól északnyugat felől gyorsan szakadozik, csökken a felhőzet. Délelőtt a csapadékzóna tovább halad kelet felé, amely az északi, északkeleti tájakon még kisebb havazást, délebbre esőt, havas esőt egyaránt okozhat. Délután már csak a déli és keleti megyékben valószínű gyenge intenzitású - legfeljebb vegyes halmazállapotú - csapadék. Az északnyugati szél nagy területen megerősödik, Sopron és a Bakony környékén akár viharos lökések is előfordulhatnak. A legmagasabb nappali hőmérséklet 0 és +6 fok között alakul. Úgy tűnik, a keddi nap számos időjárási jelenséget felvonultat. Lesz napsütés, havas eső, széllökések és zápor is.
