A hüvelyszárazságot legtöbbször a klimaxhoz társítják, pedig sokkal fiatalabb nők is gyakran tapasztalják, hogy húzódik, feszül, ég vagy viszket odalent. Talán nem is hinnénk, de számos betegség, gyógyszer, illetve kezelés mellékhatásaként is jelentkezhetnek a kellemetlen tünetek.
A menopauza és annak tünetei még mindig tabunak számítanak, holott a népesség fele, tehát minden nő megtapasztalja élete második felében. Ez természetes, hormonális folyamat, melynek során a test átalakul, ami számos kellemetlen tünettel is együtt járhat. A hőhullámok ezek közül a legismertebbek, a hüvelyszárazság viszont talán a leginkább titkolt panasz, pedig előbbi "csak" kellemetlen izzadási rohamokkal jár, míg utóbbi okán szövődmények is kialakulhatnak, ha nem kezelik.
Sokan azt gondolják, hogy a hüvelyszárazság tipikusan az 50 év feletti nők problémája, csakis a menopauza kísérő tüneteként jelentkezhet. Ez azonban tévedés, a kellemetlen panasz a fiatal korosztályt is érintheti, szülést követően például kifejezetten sok nő szembesül vele.
A hüvelyszárazságot, vagy orvosi nyelven a lubrikáció (nedvesedés) hiányát kiváltó tényezők igen változatosak lehetnek. Kevesen tudják, de például kismedencei sugárkezelés miatt is jelentkezhet. Milyen mellékhatásokra számíthatunk még ilyen esetben, és mit tehetünk azért, hogy jobban érezzük magunkat a bőrünkben?
Az endometriózis minden tizedik termékeny korban lévő nőt érinti Magyarországon, ám egyes becslések szerint azonban az sem kizárt, hogy minden ötödiket. Gyakran a meddőség és a fájdalmas menstruációs görcsök hátterében is ez a probléma áll. De vajon milyen esetekben kíséri az endometriózist a leginkább a változókorra jellemző hüvelyszárazság? Létezik-e mellékhatások nélküli kezelési mód?
Kevesebb várakozás, megfelelő színvonalú kiszolgálás, hatékony betegellátás – ezeket várjuk el az egészségügytől. Ennek elérésének pedig egyik fontos eszköze lehet a digitalizáció, ami a legtöbbünk számára az EgészségAblak applikációban jelenik meg.
Az alacsonyszintű felhőzet tovább halad kelet, délkelet felé, emellett a magasabb légrétegekben is érkeznek felhőtömbök, de az Északi-középhegység tágabb térségét leszámítva legalább pár órás napsütésre van kilátás. Legfeljebb szitálás, gyenge eső néhol előfordulhat. Az északnyugatira forduló szelet az ország délnyugati felén általában élénk, néhol erős lökések kísérik. A legmagasabb nappali hőmérséklet általában 6 és 13 fok között várható, de a tartósabban borult vidékeken ennél több fokkal hidegebb lesz, míg a Dél-Dunántúlon 14, 15 fok körüli csúcsértékek is előfordulnak. Késő estére -2 és +9 fok közé hűl le a levegő, délnyugaton mérhetjük a magasabb, míg északkeleten az alacsonyabb értékeket. Napközben egy hidegfront dominál majd, ami a frontérzékenyeknél okozhat kellemetlenségeket.
