Az immunrendszer állapotának felmérésére szolgáló vizsgálat.
Kategória
Vérvizsgálat
Típus
Vérvizsgálat.
Speciális előkészület
Az általános vérvétellel kapcsolatos javaslatok érvényesek. Mivel általában több paraméter vizsgálatát végzik, ezért javasolt éhgyomri vérvételre készülni. Amennyiben célzott a vérvétel és kizárólag ezt a vizsgálatot végzik, az orvos vagy a laboratórium ad részletes tájékoztatást a felkészülés módjáról.
Normál érték
Laboratóriumi irány
Immunológia
Más néven:
Kvantitatív immunglobulin, teljes immunglobulin, IgG, IgM, IgA vizsgálat.
Mit mér a vizsgálat?
Az immunglobulinok mennyiségi mérésének célja a három fő immunglobulin (IgG, IgA és IgM) túl magas szintjének vagy hiányának kimutatása. A vizsgálat fontos információkkal szolgál az immunrendszer állapotáról.
Az immunglobulinokat, ellenanyagoknak (antitesteknek) is nevezzük. Az immunglobulinok a plazmasejtek által termelt fehérjék, amelyek specifikus veszélyforrások ellen irányulnak, és kulcsszerepük van a szervezet immunrendszerében. Baktériumok, vírusok és egyéb mikroorganizmusok, illetve a szervezet által „nem saját” - tehát káros antigénként felismert - egyéb anyagok megjelenésére válaszul termelődnek.
Az IgM antitestek az első immunglobulinok, amelyeket a szervezet termel a baktériumokkal való fertőzés (találkozás) után. Rövid távú védelmet nyújtanak, miközben a szervezet más antitesteket termel. Az IgM antitestek a vérében és a nyirokfolyadékban találhatók.
Az IgA antitestek, a tüdő, az orrmelléküregek, a gyomor és a belek nyálkahártyájában, de a membránok által termelt folyadékokban, például a nyálban és könnyekben, valamint a vérben is megtalálhatók. Védik a légutakat (a légzéshez használt szerveket) és az emésztőrendszert (az étkezéshez és az étel emésztéséhez használt szerveket) a fertőzésektől.
Az IgG antitestek nagyon fontosak a baktériumok és vírusok által okozott fertőzések leküzdésében. A vérben lévő immunglobulinok többsége IgG. Ezenkívül, minden testnedvben van néhány IgG antitest. A szervezet megőrzi az általa termelt IgG antitestek "tervrajzát". Így, ha újra ki van téve ugyanazoknak a baktériumoknak, az immunrendszere gyorsan és hatékonyan, több antitestet tud termelni. Ezek az antitestek megvédik a fertőzésekkel szemben azáltal, hogy „emlékeznek” arra, hogy mely baktériumoknak volt korábban kitéve.
Az immunglobulin rendellenességeket általánosságban az alábbiak szerint csoportosítják:
Túl magas immunglobulin szint
Több, különböző immunsejt által termelt immunglobulinok összességében túl magas szintje
Egyetlen plazmasejt által nagy mennyiségben termelt immunglobulin
Immunglobulin hiány
Másodlagos (szerzett): többnyire valamilyen betegség vagy egyéb kórállapot áll a háttérben
Elsődleges (öröklött): ritka rendellenességek, amelyekben a szervezet nem képes az egyik vagy több immunglobulin termelésére
Előfordul, hogy az immunglobulinok mérését más vizsgálatokkal együtt kéri az orvos, például szérum és/vagy vizelet fehérje elektroforézist is rendel, ami segíthet az alacsony vagy túl magas immunglobulin szinttel járó kórképek megállapításában és ellenőrzésében.
Ha valamelyik immunglobulin szintje túl magasnak bizonyul, a következő vizsgálat az immunfixáció elvégzése lehet, amellyel kideríthető, hogy az adott immunglobulint egyetlen rendellenes plazmasejt termeli-e.
Mikor indokolt a vizsgálat elvégzése?
Az orvos akkor kéri ezt a vizsgálatot, ha immunglobulin hiányra utaló tünetek merülnek fel: visszatérő fertőzések, (különösen légúti, orrot, orrmelléküregeket, tüdőket érintők) vagy gyomor-bélrendszeriek, illetve krónikus hasmenés.
Az immunglobulinok vizsgálatát az orvos akkor is kérheti, ha krónikus gyulladás vagy krónikus fertőzés jeleit észleli, vagy ha rendellenes vagy túl nagy mennyiségű immunglobulin termelés gyanúja merül fel. A vizsgálatot már ismert betegség rendszeres ellenőrzésére is használják.
Immunglobulinokat a liquorban (agy-gerincvelői folyadék) is lehet vizsgálni. Ezt akkor kéri az orvos, ha túl nagy mennyiségű immunglobulin termelésével járó, a központi idegrendszert érintő kórkép gyanúja merül fel.
Ha értéke a normál tartománynál magasabb
Az immunglobulinok mennyiségi mérése önmagában nem alkalmas valamely betegség diagnózisának felállítására, de jelezheti azt. Számos állapotban vagy betegségben fordulhat elő, hogy az immunglobulinok szintje emelkedett vagy csökkent.
Immunglobulin szaporulat a vérsejtek, azokon belül a limfociták és a plazmasejtek daganatos betegségeiben fordul elő. Ezekre a kórképekre az a jellemző, hogy az egyik immunglobulin osztály kifejezetten magas, míg a másik kettő alacsony. Az összes immunglobulin mennyisége így lehet, hogy nagy, az ilyen betegek immunrendszere mégsem működik jól (immunhiányosak), mivel a termelt immunglobulinok nagy része kóros, amelyek nem vesznek részt az immunválaszban.
Emelkedett immunglobulin szintekkel járhatnak:
- Akut és krónikus fertőzések
- Autoimmun betegségek (reumatoid artritisz, szisztémás lupusz eritematózusz, szkleroderma)
- Májzsugorodás (cirrózis)
- Krónikus gyulladás, gyulladásos kórképek
- Újszülöttben az anya terhesség alatti fertőző betegsége esetén (veleszületett szifilisz, toxoplazmózis, rózsahimlő (rubeola), citomegalovírus (CMV) fertőzés)
- Mielóma multiplex
- Krónikus limfocitás leukémia
- Limfóma
- Waldenström-makroblobulinémia (IgM)
Mitől lehet alacsonyabb?
A csökkent immunglobulin szintek oka leggyakrabban valamilyen szerzett alapbetegség, aminek következménye az immunglobulin csökkenés. Ezek a betegségek vagy a szervezet immunglobulin termelő képességét befolyásolják, vagy a szervezetből történő fehérjevesztést fokozzák.
Immunglobulin hiányt bizonyos gyógyszerek, például az immunszuppresszánsok, a kortikoszteroidok, a fenitoin és karbamazepin, illetve mérgező anyagok (toxinok) is okozhatnak.
Alacsony immunglobulin szintek oka lehet:
- Gyógyszerek (fenitoin, a karbamazepin, az immunszuppresszánsok)
- Veseelégtelenség vagy cukorbetegség szövődményei
- Újszülöttekben az immunglobulin termelés később indul el, különösen koraszülötteknél.
- Fokozott fehérjevesztéssel járó kórállapotok
- Nefrózis-szindróma (vesebetegség, mely a vizeletben nagymértékű fehérjevesztéssel jár)
- Égések, égési sérülések
Mit érdemes még tudni?
Az IgM meghatározását néha annak eldöntésére használják, hogy az újszülött az adott fertőzést a születése előtt kapta-e el (vagyis a fertőzés veleszületett betegség-e). A fejlődő magzat képes IgM termelésére a fertőzésre válaszul. Az IgM antitestek méretüknél fogva nem tudnak átjutni a méhlepényen (placentán) az anyából a magzatba a terhesség folyamán, így az újszülött vérében jelenlévő IgM nem anyai eredetű, hanem a magzatban termelődött. Ez azt jelzi, hogy a fertőzés még a terhesség során kezdődött.
Az egyébként normális immunrendszerű csecsemők IgG szintje is átmenetileg alacsonyabb, mivel a csecsemőkben az IgG termelődése később indul el. Az anyai eredetű IgG néhány hónapig védelmet nyújt, azonban szintjének csökkenésével a fertőzésekkel szembeni védelem elveszik. Az IgG szintje mindaddig alacsony marad, amíg a csecsemő saját IgM és IgG termelése fokozódni nem kezd. Ezalatt az idő alatt a visszatérő fertőzések kockázata nagyobb.
Az anyatejjel táplált csecsemők a tejjel IgA-t is kapnak. Az anyatejből származó IgA védelmet nyújthat a fertőzésekkel szemben, különösen abban az időszakban, amikor az anyai eredetű antitestek mennyisége már csökkent, a csecsemő saját antitest-termelése pedig még nem kezdődött meg.
Ha erre a 6 kérdésre igennel válaszolsz, nikotinfüggő vagy
Olvasd el aktuális cikkeinket!
Orvosmeteorológia
Fronthatás:
Hidegfront
Maximum:
+13 °C
Minimum:
+6 °C
Hazánk keleti felén erősen felhős vagy borult marad az ég, míg a Dunántúlon gomolyfelhők zavarják a napsütést. Helyenként - főként a középső országrészben - alakulhatnak ki záporok, a nyugati határvidékre esetleg egy-egy zivatar is besodródhat. Keleten, északkeleten egyre nagyobb területen szűnik a csapadék. A sokfelé élénk északi szelet néhol erős lökések kísérhetik. Késő estére 5 és 10 közé hűl le a levegő. Hidegfront robog át az országon.
