A fűtési rendszerek beüzemelésével számos olyan beltéri allergén kerülhet a levegőbe, amely panaszt okozhat az allergiások számára. A beltéri levegő minőségének az sem tesz jót, hogy a fűtési szezonban sokan igyekeznek megóvni otthonaik melegét, és a fűtési költségeket is szeretnék minimalizálni, ezért ritkábban és rövidebb ideig szellőztetik a lakótereket – hívta fel a figyelmet dr. Hidvégi Edit, az Allergiaközpont gyermek- és felnőtt-tüdőgyógyász szakembere.
Feltekert termosztát, alacsony páratartalom
„A fűtés többféle módon befolyásolhatja az allergiások panaszait, a többi között szárazzá teszi a beltéri levegőt, ami az orrnyálkahártya és a torok szárazságához is vezethet. Ez azért probléma, mert a nyálkahártya meggátolja a kórokozók átjutását, és a mirigyei által termelt váladék elpusztítja a mikroorganizmusok jelentős részét. Összességében tehát fontos őrző-védő funkciót tölt be a betegségek és fertőzések kapcsán” – magyarázta Dr. Hidvégi Edit.
A kiszáradt orrnyálkahártya a beltérben található allergénekre is érzékenyebbé válik. A folyamat ellensúlyozására a rendszeres, HEPA-szűrővel ellátott porszívóval történő takarítás, a gyakori nedves portörlés, a bőséges folyadékbevitel és a levegő párásítása is jó megoldás.
Ezenkívül javasolt a gyakori sósvizes orrmosás is, amellyel a nehezen elérhető helyekről is eltávolítható minden allergén, és csökkenthető a légúti allergia gyulladásos tünete. Az orrmosás hatékonyságát rengeteg tudományos bizonyíték támasztja alá, ezért használatát számos szakmai ajánlás javasolja.
A fűtési szezon nagy nyertesei: a poratkák
A beltéri allergének toplistáján előkelő helyen szerepel a poratka is. Sajnos nincs olyan szöglete a lakásnak, ahol ne fordulna elő, ám kedvenc búvóhelye az ágy, valamint az ágynemű, ahol könnyedén hozzájuthat a táplálékául szolgáló, lehulló hámsejtjeinkhez. Az allergiás panaszokat a beszáradt és mikroszkopikus méretűre széttöredezett ürülékében lévő fehérje okozza, amely légúti és bőrtüneteket is kiválthat.
Mivel a poratka leginkább a meleg, párás lakásokban érzi igazán elemében magát, így ne tekerjük fel túlzottan a termosztátot, és a párásítással sem érdemes túlzásba esni. A lakókörnyezetünkben célszerű a körülbelül 40 és 60 százalék közötti páratartalmat, valamint a 20 és 22 Celsius-fok közötti hőmérsékletet megcélozni. De például a hálószobában ennél alacsonyabb hőmérsékletet is beállíthatunk” – javasolta a szakember.
A cirkuláló meleg levegő is okozhat panaszokat
A kályha és kandalló használata során a szilárd égéstermékek – úgymint a füst, a korom, és a szállópor –, valamint a gáznemű anyagok okozhatnak kellemetlen légúti tüneteket az allergiás betegeknél, például zihálást és köhögést. Ezek a szennyezőanyagok jelentősen súlyosbíthatják továbbá a már meglévő krónikus tüdőbetegségeket is, például az asztmát vagy a COPD-t. Súlyos problémát jelent az is, hogy sokan – igen felelőtlenül – lakkozott és különféle vegyi anyagokkal kezelt bútorokat, műanyagot és szemetet is a tűzre dobnak. Ez a gyakorlat rendkívül káros a légutakra és az egészégre.
A radiátorokkal vagy konvektorokkal felszerelt lakásokban ugyanakkor a folyamatosan keringtetett meleg levegő idézheti elő az allergiás tüneteket. A fűtés elindítását követően a feláramló meleg levegő ugyanis felkavarja a fűtőtesteken és az alattuk lerakódott port, és azzal együtt a benne lévő allergének (poratkák, pollenek, penészgombaspórák, házi állatok beszáradt és feltöredezett faggyú- és hámsejtjei) is a levegőbe kerülnek – ezek pedig légúti panaszokat váltanak ki az arra érzékenyeknél.
Fáradtan ébredsz? Töltsd ki alvászavar tesztünket!
„Takarításkor szenteljünk kiemelt figyelmet a fűtőtestek portalanítására is” – hívta fel a figyelmet a pulmonológus szakember, aki hozzáteszi, hogy ha split klímával oldjuk meg a fűtést, akkor a ventilátoron, szűrőkön és lamellákon megtelepedett por és szennyeződés eltávolításáról se feledkezzünk meg. Ez utóbbinál rendkívül fontos a rendszeres, szakember által történő tisztítás és fertőtlenítés is, hiszen a lecsapódó nedvesség miatt ezekben az eszközökben is előszeretettel bújnak meg a baktériumok és gombák.
Megjelenhet a penész is
A fűtés általában csökkenti a páratartalmat, ezáltal mérsékli a penész kialakulását. A nem megfelelően szellőző helyiségekben azonban fokozott páralecsapódás jöhet létre, ez pedig már nagyon is kedvez a penészgomba szaporodásának.
Ez is érdekelhet
A penészgomba felbukkanására a sötét, nyirkos és párás, a szem elől sokszor elzárt zugokban – például a fürdőszobában, a padláson, a pincékben, a gardróbszekrényekben, a bútorok mögött vagy a cserepes virágok földjében számíthatunk. Azonban hiányos falszigetelés esetén a hőhidaknál, az északi falakon, valamint a műanyag nyílászárókkal ellátott új lakásokban is megjelenhet. E beltéri allergén végleges felszámolása csak a kiváltó ok megszüntetésével – a többi között a szigetelési hiányosságok kijavításával, a páratartalom csökkentésével és a rendszeres szellőztetéssel – érhető el.
Az allergénekkel teli, áporodott és elhasználódott levegő, a dohos szag, a nedves-penészes falak nemcsak allergiás panaszainkat súlyosbíthatják (vizes orrfolyást, orrdugulást, köhögést, szem- és torokviszketést, a szem bevérzését és asztmatikus tüneteket okozva), de általános közérzetünkre és egészségi állapotunkra is rányomhatják bélyegüket. Egy kellemes hőmérsékletű, megfelelő páratartalmú, tiszta levegőjű és allergénminimalizált lakótérben jól érezzük magunkat, és allergiás panaszaink is mérséklődnek. Ellenben a rossz beltéri levegőminőség a rendkívül kellemetlen allergiás tüneteken túl indokolatlan fejfájást, fáradtságot, koncentrációs zavarokat is okoz. Ha tehát valaki úgy érzi, hogy az utóbbi időben a felsorolt panaszoktól szenved, és tünetei zárt környezetben felerősödnek, akkor javasolt egy allergológus szakember felkeresése” – tanácsolta a pulmonológus.
Legjobban: