Láthatóan növekedik az allergiások száma, de mi
okozza? Egyáltalán mi romlott el annyira a testünkkel, hogy megölhet bennünket
valami olyan, látszólag ártalmatlan dolog, mint egy szezámmag? – írja elemző
cikkében a The
Guardian.
1906 óta, amikor először használták az "allergia" szót,
az érintettek száma egyre csak emelkedik. A légúti allergiát először a 19.
században dokumentálták. John Bostock orvos az elsők között gyűjtötte össze az
adatokat, és amikor szénanáthában szenvedőket keresve kutatott, az esetek
teljes száma nevetségesen kicsi volt az akkori Egyesült Királyságban: mindössze
28.
Az 1950-es és 1980-as évek között, a szénanáthával, ekcémával és asztmával
küzdők száma "jelentősen nőtt". Az 1990-es évek előtt a
földimogyoró-allergia olyan ritka volt, hogy alig gyűjtöttek adatokat róla. De
a Journal of Allergy and Clinical Immunology 2015-ös
már azt írták, hogy az anafilaxia miatt
kórházba kerülők száma 1992 és 2012 között 615% -kal nőtt.
Az idősebb generáció tagjai gyakran úgy érzik, hogy az
ételallergia sokkal gyakoribb ma, mint fiatalkorukban.
A genetikai vizsgálatok is jó úton haladnak a DNS-ünk és az allergiák közötti kapcsolat feltárása felé az elmúlt évtizedek során. Például 50 000 ekcémás vagy 60 000 szénanáthában szenvedő ember esettanulmányai kezdik megmutatni, hogy a 20 000 génünkből akár 20-40 féle is lehet az allergia kialakulásának genetikai alapja.
Hogy miért van ma több ételallergia, senki sem tudja a pontos okot, de a szakértők most úgy vélik, hogy három tényező járul hozzá.
1. Az allergének késleltetett bevezetése az étrendbe. Az allergológusok évek óta azt tanácsolják szerte a világon, hogy a csecsemők táplálásánál kerüljék a potenciálisan allergén élelmiszerek fogyasztását. Gideon Lack professzor, a földimogyoró-allergia korai megismerésének vezető kutatója megállapította, hogy "a földimogyorót elkerülő gyermekek 17 százalékánál ötéves korig földimogyoró-allergia alakult ki. A potenciális allergének bevezetése a csecsemő szilárd anyagokba való átvitelével egyidejűleg jó ötletnek tűnik. Szülőként azonban bátor dolog kockáztatni a kitettséget.
2. Az élelmiszerallergia (és általában az allergia) második hozzájáruló tényezője az emberi mikrobiom és a mikroorganizmusok, amelyek "régi barátaink". A test a születése után úgy tanul a környezetéről, hogy egy sor anyaggal érintkezik, mindennel, a baktériumoktól kezdve, miközben lefelé haladunk a szülőcsatornán, egészen az anyatejig, amellyel táplálkozunk. Ezt követően az állatok és a természeti környezet közelsége valószínűbbé teszi, hogy sokféle bakteriális élettel való találkozásnak vagyunk kitéve, a levegőben, a földön és az étrendünkben. Mindezek segítenek testünk, de különösen bélrendszerünk mikrobiomjának kialakulásában. Ez annyira fontos része az emberi létnek, hogy a mikrobiom meghaladja a saját testünket: az emberek 27 és 37 tonna közötti sejtekből állnak; De körülbelül 100 tonnát hordozunk magunkban ezekből az organizmusokból. Megdöbbentően összetett ökoszisztémák vagyunk. Azt feltételezik, hogy a modern élet, veszélyeztette mikrobiomunkat: ezért immunrendszerünk most tévesen fenyegetésként azonosíthatja az ártalmatlan anyagokat.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Az szinte biztos, hogy a mikrobiom egyensúlyhiánya
szorosan kapcsolódik az allergiához.
Felnőttként a bélrendszerünk ökológiája jól fejlett,
de még mindig segíthetünk befolyásolni. Graham Rook professzor szerint,
"a legfontosabb dolog a zöld
területekkel és a természeti környezettel való érintkezés, valamint az
antibiotikumok elkerülése, valamint olyan dolgok, amelyek korlátozzák az anyai
mikrobiom átadását a csecsemőnek. Változatos étrendre van szükségünk, sokféle
gyümölccsel és zöldséggel, mert ezek a dolgok fenntartják a mikrobiom biológiai
sokféleségét."
A probiotikumok például élénkítik a mikrobiom
növekedését. Az a tény, hogy a súlyos allergiában szenvedőknek lényegesen
kevésbé változatos (és kevesebb) baktériumflóra van a beleiben, azt sugallja,
hogy az allergiaterápia egyik lehetséges jövője a probiotikus terápiákban
lehet. De gondolhatjuk komolyan, hogy csak úgy besétálunk a boltba, leveszünk
egy probiotikus italt a polcról, és elvárjuk, hogy hatékony legyen. A tömegesen
előállított probiotikum kevésbé hatékonynak bizonyult. A tudósok már évtizedek
óta személyre szabott probiotikus terápiákon dolgoznak, de sok
évre vannak attól, hogy biztonságos és hatékony kezelést hozzanak létre.
Néhány megdöbbentő kutatás összehasonlított
genetikailag homogén csoportokat, akik feltűnően eltérő életmódot folytatnak.
Városi finn és vidéki orosz lakosságot, valamint az Egyesült Államok
hagyományos amish farmjain valamint a városban élő gyerekeket –, és azt
tapasztalták, hogy hatalmas különbségeket mutatnak az allergia előfordulásában.
Kiderült, hogy a természetes környezettől való távolság és az expozíció hiánya
okozza az allergia járványt a modern életben.
3. Az élelmiszerallergia utolsó, harmadik mozgatórugója, amely szintén a városi élethez kapcsolódik, az élelmiszerallergia földrajzi eloszlásával függ össze. A tudósok elkezdték észrevenni, hogy az élelmiszerallergia előfordulása hajlamos igazodni a napfény földrajzi elérhetőségéhez. A napfénynek való kitettség hiánya - és az ebből következő D-vitamin-hiány - a csecsemők háromszor nagyobb valószínűséggel válnak tojás- és tizenegyszer valószínűbb, hogy földimogyoró-allergiássá.
A városi élet megnehezíti számunkra, hogy rendszeresen a természeti környezetben legyünk. Több időt töltünk zárt térben, ami gyakoribbá teszi a D-vitamin-hiányt az egész népességben, de különösen a gyermekeknél. Ahogy az emberiség száma egyre növekszik, a köztünk lévő zöld területek és természeti környezetek szorulnak ki, számtalan lehetőséget hozva magukkal immunrendszerünk számára, hogy megismerjék a körülöttünk lévő világot, és hogy alapvető hozzáférést biztosítsunk a napfényhez. És bár számos tényező játszik szerepet, úgy tűnik, hogy az urbanizáció szintje az egyik legerősebb előrejelzője az allergia előfordulásának a népességben, mind történelmileg, mind a jövőben.
