A mézre adott allergiás reakció
"Egyáltalán nem törvényszerű, hogy annak, aki kellemetlen tüneteket produkál a pollentől, a méhészeti termékektől is tartózkodnia kell" – mondta el dr. Balogh Katalin allergológus, a Budai Allergiaközpont főorvosa. Hozzátette, megelőzési célzattal, azaz pusztán azért, mert valamilyen virágporra allergiás valaki, még nem kell lemondania a méz fogyasztásáról. Erre kizárólag abban az esetben van szükség, ha korábban már jelentkeztek tünetei.
A mézre adott túlérzékenységi reakció leginkább a pollen-étel keresztallergia tüneteihez hasonlítható. Keresztallergia bizonyos anyagok szerkezeti hasonlósága miatt jön létre. Ha nagyon kicsi az eltérés a két anyag között, előfordulhat, hogy a szervezet mindkettőre allergiás tünetekkel reagál. Ilyenkor a tünetek a szájüregben jelentkeznek: az állapot a nyelv, a szájpadlás és a torok viszketésével jár együtt. Rendszerint erőteljesebben jelentkezik valódi bioméz fogyasztásakor, mint amikor kevésbé jó minőségű termék kerül a szervezetbe.
A hasfájást nem a virágpor okozza
A mézben a virágporon kívül több kémiai összetevő, például szénhidrátok, köztük fruktóz is megtalálható. Fruktózfelszívódási zavar esetén az érintetteknél a szacharáz enzim hiánya miatt a fruktóz lebontása nem tud tökéletesen végbemenni. Ilyenkor a méz fogyasztását követően hasfájás, puffadás, hasmenés és intenzív bélhangok jelentkeznek. Erre a problémára utalhat, ha a panaszok nemcsak a méz, hanem más, magas fruktóztartalmú étel, például körte, füge, szőlő vagy kristálycukor fogyasztását követően is jelentkeznek.
Ha erre gyanakszunk, akkor javasolt szakemberhez fordulni. A konkrét allergént szakszerű vizsgálattal kell beazonosítani annak érdekében, hogy feleslegesen ne zárjunk ki egyébként jótékony hatású alapanyagokat az étkezésünkből.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
