Számtalan ételféleség okozhat megmagyarázhatatlan hasi vagy egyéb panaszokat, de vajon elegendőek-e a kereskedelmi forgalomban is beszerezhető IgG-alapú gyorstesztek ezek beazonosításához? Dr. Balogh Ádám, az Allergiaközpont allergológus, klinikai immunológus szakembere szerint a saját magunk által leletezett eredmények tévútra vihetnek bennünket.
Divat lett allergiásnak lenni?
Egyre többen keresik az úgynevezett mentes élelmiszereket, népszerűek a mentes vendéglátóhelyek, cukrászdák, és az online térben is mind több influenszerrel, életmód-tanácsadóval találkozhatunk, akik sokszor orvosi diagnózist nélkülöző mentes diétákra biztatják követőiket. Mint Dr. Balogh Ádám mondja, sokan vannak abban a tévhitben, hogy saját vagy gyermekeik emésztőszervi panaszait valamilyen étel vagy ételösszetevő okozza, és önmaguk által felállított allergiadiagnózissal jelennek meg a szakorvosi rendeléseken. A helyzetet tovább bonyolítják a kereskedelmi forgalomban is elérhető gyorstesztek, vagy a magánlaborok által biztosított egyéb IgG-alapú, úgynevezett ételintolerancia-tesztek, amelyek eredményeit a betegek szentírásként kezelve fognak bele egy-egy diétába. Az evidenciák viszont azt mutatják, hogy az IgG-alapú tesztek alkalmatlanok mind az ételallergiák, mind az ételintoleranciák vizsgálatára. Mielőtt azonban önkényesen kizárnánk a gyanúsnak hitt élelmiszereket az étrendünkből, utána kell járni, hogy pontosan mi is okozza panaszainkat: allergia vagy ételintolerancia? Allergia esetén a szakember azt is kivizsgálja, hogy azonnali típusú (IgE) vagy késleltetett (nem-IgE mediált) allergia áll-e fenn nálunk.
IgE vagy IgG? Mit is vizsgálunk pontosan?
Az ételallergiák és ételintoleranciák diagnosztizálása komplex megközelítést igényel, így nem elegendő a kereskedelmi forgalomban is egyre szélesebb körben elérhető IgG-alapú tesztekre hagyatkozni – hangsúlyozza Dr. Balogh Ádám, aki hozzáteszi, hogy az IgG/IgG4-tesztekkel kapcsolatos ellentmondásokra immár számos hazai és nemzetközi allergiaszervezet is felhívta a betegek figyelmét. Először is fontos megérteni, hogy az ételallergia az immunrendszer közvetítésével létrejövő reakció, melynek során az adott élelmiszerrel vagy komponensével szemben a szervezet ellenanyag-termeléssel reagál (immunglobulin E – IgE). Ez az ellenanyag az allergénnel való közvetlen találkozást követően kezd el termelődni a szervezetben, és ennek szintjét tudjuk mérni az allergia-vérvizsgálatok során.
Magas koncentráció esetén az allergiagyanú megerősödik, ha a koncentráció alacsony, a gyanú gyengül. Amint arra a Magyar Allergológiai és Klinikai Immunológiai Társaság (MAKIT) is felhívja a figyelmet, az azonnali típusú allergia vagy a szenzibilizáció kimutatására a jelenlegi rutindiagnosztikában csak az IgE-alapú tesztek alkalmasak, az IgG-típusú ételintolerancia-vizsgálatoknak pedig nincs szakmai megalapozottságuk.
Az IgG típusú tesztekkel ugyanis az egyes élelmiszerek fehérjekomponenseivel szembeni specifikus IgG (immunglobulin G) típusú ellenanyagok mérése történik meg. Ez az ellenanyag akkor termelődik, amikor szervezetünk bármilyen idegen anyaggal találkozik, ami azonban nem jelenti azt, hogy allergiások (vagy intoleránsak) is vagyunk rá. Az IgG-szint növekedése tehát egy normális fiziológiás élettani reakció az ételek fogyasztására, és nem kapcsolódik allergiás reakcióhoz. A szakember példaként említi, hogy az olyan alapélelmiszerek esetében például, amelyekkel a gyermekek nap mint nap találkoznak (tej, tojás, liszt), magasabb IgG4-értékek igazolódhatnak a többi élelmiszerhez képest, ami azt jelzi, hogy az immunrendszer elfogadta, toleránssá vált ezen élelmiszerekkel szemben. Vagyis hibát követünk el, ha ezen eredmények birtokában úgy döntünk, hogy gyermekünket tej-, tojás vagy lisztmentes diétára akarnánk fogni. Ezzel a gyermek egészségét is veszélyeztetjük, hiszen a kizárt alapélelmiszerek miatt akár tápanyaghiány is kialakulhat.
Az allergiák jelentős részének diagnózisát vérből történő ellenanyag-meghatározással (IgE) vagy bőrpróbával állítják fel, illetve súlyos allergia esetén a molekuláris allergiavizsgálat ad pontosabb információkat a tüneteket kiváltó allergénről. Gyermekek esetében a diagnosztizálás arany standardja továbbra is az ételprovokációs vizsgálat. Ez történhet akár allergiatesztek elvégzését követően, vagy bizonyos esetekben eliminációt követő ,visszaterhelés is végezhető. Ez utóbbi az allergént tartalmazó étel étrendből történő kizárása majd fokozatos visszaterhelése – orvosi felügyelet mellett. Az allergológiai tesztek indikálása, a megfelelő teszt kiválasztása és annak értékelése azonban allergológiában képzett szakember feladata. A laborvizsgálatok elvégzését pedig minden esetben meg kell, hogy előzze szakorvossal való találkozás és orvosi vizsgálat – hangsúlyozza Dr. Balogh Ádám.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
