Az allergiás betegek száma az elmúlt években folyamatosan emelkedett. A legújabb kutatások szerint az ételallergia nemcsak gyermekeknél, hanem felnőttkorban is egyre gyakrabban jelentkezik. Ezzel együtt egyre többen kizárólag a tüneteik alapján, öndiagnózissal kezdenek diétába vagy vonják ki a problémásnak vélt élelmiszert gyermekük étrendjéből. Dr. Balogh Ádám gyermekgyógyász és allergiaspecialista szerint a felesleges kiadások és a hiányos táplálkozás mellett ez egyéb kockázatokkal is járhat.
Nem várják meg az allergia bizonyítását
Egy korábbi svéd kutatás szerint sok szülő tévesen gondolja, hogy gyermekénél problémát okoz valamilyen élelmiszer fogyasztása. A vizsgálatok elvégzése után a kutatók tízből mindössze egy gyereknél mutattak ki valódi ételallergiát. A leicesteri egyetemi kórház dietetikusa pedig egy interjúban arra figyelmeztetett, hogy Angliában a lakosság 20 százaléka úgy véli, hogy ételallergiás , miközben a felnőttek csupán 1-2 százaléka, a gyermekeknek pedig 4-6 százaléka érintett ténylegesen.
„Voltak szülők, akik már kész allergiadiagnózissal jöttek, de ha ezt végül nem tudtuk igazolni, szinte csalódottak, időnként mérgesek voltak. Ez elsősorban angliai tapasztalat, ott mintha egyfajta »divat« lenne, hogy a gyermeknek ételallergiája vagy -intoleranciája van” – mesélte a Budai Allergiaközpont orvosa, aki hét és fél évig a szigetországban praktizált.
Mi a teendő gyanú esetén?
Csecsemő- és kisgyermekkorban sok olyan panasz jelentkezhet, amely első körben allergiás eredetűnek tűnhet. Ezért ha bármilyen szokatlan tünetet észlelünk, keressük fel a gyermekorvost. Amennyiben célzott kivizsgálásra van szükség, a tünetek alapján ő tudja a megfelelő szakemberhez irányítani a kis beteget. Az öndiagnózis alapján kezdett diéta nemcsak felesleges, de hiányállapotokhoz vezethet vagy elfedhet komolyabb betegségeket is.
Ha a gyermek panaszait valóban valamilyen élelmiszer okozza, akkor is lényeges meghatározni, hogy ételallergiáról, korai vagy kései típusú reakcióról, vagy intoleranciáról van-e szó. Ez azért lényeges, mert a megfelelő vizsgálatokkal nagy valószínűséggel meg tudjuk állapítani, hogy fennáll-e életveszélyes reakció, anafilaxia esélye, a gyermek kinőheti-e az allergiát, pontosan mi az az összetevő, amit kerülni kell, illetve fogyaszthat-e a nyomokban allergént tartalmazó termékekből – magyarázta a szakember.
Allergiás tünetek gyermekkorban
A gyermekeknél leggyakrabban a tej, a tojás és a mogyoró okozhat allergiás tüneteket, de allergia szinte bármilyen ételre kialakulhat, amely fehérjéket tartalmaz. Gyakran előfordul légúti allergia is, amely leginkább asztma és szénanátha képében jelentkezik. Ezt követik a krónikus urtikáriás (csalánkiütéses) tünetek és azok a bizonytalan eredetű panaszok, amelyeket a legtöbben allergiás eredetűnek gondolnak. Az ekcéma például határterület a bőrgyógyászattal, mert ez sok esetben önálló betegség, de bizonyos esetekben egyes ételallergiák is szerepet játszhatnak a kialakulásában, illetve a betegség fennmaradásában.
Ételallergiás gyermek a családban
A szülők legtöbbször könnyen elfogadják az allergia diagnózisát és készek változtatni a gyermek életmódján – ahogy a sajátjukon is. Többszörös allergiánál ez viszont jóval nehezebb. Érdekes viszont, hogy sok esetben, amikor a gyermekek kinövik az ételallergiát, a szülők sokszor félnek visszavezetni a korábban elhagyott ételeket az étrendbe, mert tartanak a tünetek újbóli megjelenésétől. Pedig a gyermekek többsége valóban kinövi az ételallergiát, így nem szükséges tovább diétázni. A korábban problémás összetevőt viszont ajánlott fokozatosan visszavezetni az étrendbe.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Az allergia megelőzése gyermekeknél
Nem tudni pontosan, hogy mi okozza az allergiák kialakulását, így megelőzni sem egyszerű. Az egyik közkedvelt feltevés az úgynevezett „higiéniahipotézis”, amely szerint minél több allergénnel, akár vírussal, baktériummal találkozik a szervezet az első években, annál kisebb az esélye az allergiák kialakulásának. Az viszont bizonyított tény, hogy ha a várandós kismama, illetve születés után bármelyik szülő dohányzik, akkor nagyobb valószínűséggel alakul ki a gyermeknél asztma.
Ez is érdekelhet
A kizárólagos anyatejes táplálás segíthet megelőzni az ekcéma, illetve a tejallergia kialakulását. Sajnos a gyakorlatban elterjedt hipoallergén formulákról ugyanez nem mondható el, mint ahogy a várandós kismamák diétája sem segít az ételallergiák megelőzésében. A 4-6 hónapos korban elkezdett hozzátáplálás viszont igen, amelybe korán bekerülnek a leggyakrabban ételallergiát okozó ételek, mint a tej, a tojás, a búzafélék, a halfélék és az olajos magvak - bár ez utóbbi nem mag, hanem feldolgozott formában. „Ha bizonytalanok vagyunk a hozzátáplálással kapcsolatban – különösen, ha van allergiás a családban, így a gyermeknél is magasabb a kockázat – akkor az ételek megfelelő időpontban történő bevezetéséről egyeztessünk szakemberrel” – hangsúlyozta a gyermekgyógyász.
