„A legfőbb üzenetünk az, hogy az embereknek nem kell aggódniuk amiatt, hogy milyen élelmiszerek kerülnek a levegőbe repülés közben. Nem találtunk bizonyítékot arra, hogy a mogyorószemcsék át tudnának jutni a repülőgépek utasterének szellőzőrendszerén, hogy aztán allergiás reakciót okozzanak. Ráadásul az ételallergiás emberek túlnyomó többsége eleve nem is reagál az aeroszolos táplálékrészecskékre, még akkor sem, ha amúgy nagyon kis mennyiségre is érzékenyek” – idézi az Imperial College London szerdai közleménye dr. Paul Turnert, az Archives of Disease in Childhood című folyóiratban megjelent tanulmány vezető szerzőjét, az intézmény allergológus és immunológus professzorát.
Hozzátette, elsősorban az összecsukható asztalkák és az utasülések háttámláján elhelyezett kijelzők hordoznak magukban veszélyt a mogyoróallergiásokra. Ha bárki mogyorófogyasztást követően érinti meg ezeket, a felületre felkerülő szennyeződés később egy másik utas kezére, onnan pedig a tápcsatornájába kerülhet. Vélhetően az így kialakuló reakciókat tulajdonítják az érintettek tévesen levegőben terjedő allergéneknek. Mindazonáltal a kockázat így is meglehetősen alacsony: az 1980-as évekbeli adatokig visszanyúló kutatás eredményei szerint a repülőutakon tízszer-százszor ritkábban alakulnak ki allegiás reakciók, mint lent a földön. Persze a tetemes különbségben az is szerepet játszhat, hogy az allergiás betegek a közkeletű tévhitek által is vezérelve lényegesen elővigyázatosabbak lehetnek utazás során, mint az egyszerű hétköznapokban.
Dr. Turner szerint a felületi szennyeződések veszélyét is mérsékelhetjük egy apró óvintézkedéssel: mielőtt leülnénk, töröljük körbe ülésünk környezetét. Egy fertőtlenítő törlőkendő vagy egy nedves törlőkendő is megteszi e célból, nem kell nagy takarításra gondolni. Ez jelentősen mérsékelheti mogyoróallergiásoknál az allergiás reakció kockázatát.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
