Tüsszögés, viszkető szemek és orrfolyás – a szénanátha, avagy az allergiás rhinitis sokak számára ismerős lehet. Egyes felmérések szerint az emberek akár két ötöde is érintett lehet, a jelenség pedig életminőségüket is számottevően ronthatja elsősorban a tavaszi és nyári hónapok során. Mint azt Samuel J. White genetikus-immunológus és Philippe B. Wilson, a One Health koncepció professzora, a Nottinghami Trent Egyetem kutatói írják a The Conversation oldalán megjelent közös cikkükben, a szénanátha alapja, hogy az immunrendszer tévesen veszélyforrásként azonosítja a növényi polleneket, amelyekkel kapcsolatba kerül.
Ilyenkor immunoglubolin E (IgE) típusú antitestek termelődnek a vélt betolakodó semlegesítésére. Az antitestek ezután meghatározott immunsejtekhez, úgynevezett hízósejtekhez kötődnek, amelyek a többi között az orrban, a szemben és a tüdőben egyaránt megtalálhatók. Amint aztán az allergén kontaktusba kerül a hízósejtek felületén megtapadt IgE antitestekkel, az immunrendszer hisztamint és egyéb gyulladáskeltő fehérjéket szabadít fel, egyszersmind kialakulnak a szénanátha jellemző tünetei. Joggal merülhet fel ugyanakkor a kérdés, hogy vajon mindez miért nem játszódik le mindenki szervezetében? Elvégre a virágpollenek mindenütt jelen vannak a levegőben, ezáltal mindannyian érintkezünk velük, belélegezzük. A két szakértő szerint többféle tényező is szerepet játszik abban, hogy kialakul-e valakinél pollenallergia vagy sem.
Genetika, immunitás és környezet
Először is genetikai adottságaink rendkívül meghatározók. Kutatások több gént is kapcsolatba hoztak már a szénanátha fokozott kockázatával, beleértve olyanokat, amelyek az immunrendszer szabályozásában és az immunválasz működnek közre. Szintén különböző kutatások 33 és 91 százalék közé teszik a szénanátha öröklődésének valószínűségét. Magyarán ha a családodban előfordultak hasonló panaszok, akkor nagyobb valószínűséggel jelentkeznek nálad is. Ismert továbbá, hogy akinél egyéb allergiák is fennállnak, valamint asztma, allergiás bőrgyulladás vagy ekcéma, annál szintén magasabb a szénanátha fellépésének veszélye.
Különféle környezeti tényezők is fogékonyabbá tehetnek a problémára, mint akár a légszennyezettség, a dohányfüst és egyéb irritációt kiváltó faktorok. Ez részben talán az orrjáratok és a légzőrendszer károsodására vezethető vissza, amely megkönnyíti az allergének bejutását a szervezetbe, ezáltal pedig az allergiás válasz kialakulását. Hasonlóképpen a korai életkorban elszenvedett passzív dohányzás is kockázati tényező a későbbi életkorban kialakuló szénanátha szempontjából.
Vannak továbbá, akik gyakrabban, illetve nagyobb koncentrációban érintkezhetnek allergénekkel, ami fogékonyabbá teheti őket a szénanáthára. Előfordulhat például, hogy egyszerűen a lakóhelyük olyan területen fekszik, ahol magasabb a levegő pollenkoncentrációja, vagy esetleg a munkájuk kapcsán kerülnek kapcsolatba bizonyos allergénekkel.
Miért lehet egy pollenszezon rosszabb a másiknál?
A levegőbe jutó pollenek és egyéb allergének mennyisége évről évre, szezonról szezonra változhat. Egyes években a pollenszám magas lehet, ami súlyosabb szénanáthás tüneteket is idéz elő. Az időjárási körülmények, mint a hőmérséklet, a páratartalom és a szél, szintén kihatással lehetnek a levegőben terjedő pollenek mennyiségére és eloszlására. Egy esős tavaszi napon megtisztulhat valamelyest a levegő, míg egy forró, száraz nyár alatt megugorhat a növények pollenkibocsátása.
Immunrendszerünk ugyancsak változhat időről időre, ami arra is kihatással lehet, hogy hogyan reagál a szervezet az allergénekre. Így aztán elképzelhető, hogy aki fiatalon súlyos szénanáthával küzdött a pollenszezonban, idővel enyhébb tüneteket tapasztal már csupán, ahogy idősödik. Bár szénanátha bármely életkorban felléphet, legtöbbször gyermekkorban és fiatal felnőtteknél jelentkezik. Ahogy öregszünk, immunrendszerünk is kevésbé reagálhat erősen az allergénekre, ami a tünetek csökkenését, enyhülését vonhatja maga után.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Természetesen a különbség alapja lehet az is, hogy éppen mely pollenre allergiás az ember. Azok például, akik a fűfélék pollenjére, az év más szakában tapasztalhatnak allergiás tüneteket, mint akik bizonyos fafélék pollenjére érzékenyek. Az immunrendszer működését, ennél fogva a szénanáthás panaszok súlyosságát olyan életmódbeli tényezők is befolyásolhatják, mint a stressz, az étrend és a fizikai aktivitás.
Végezetül érdemes szót ejteni a klímaváltozásról, amelynek hatására megváltozhat a növények által kibocsátott pollenek mennyisége és összetétele, valamint a pollenszórásuk időzítése is. A hőmérséklet és a légköri szén-dioxid-koncentráció emelkedése nyomán egyes növények több pollent termelnek, míg más fajok virágzása korábban elkezdődik az év folyamán. Ilyen módon a pollenszezon is hamarabb indul, tovább tart, egyben intenzívebb lehet.
Hogyan kezeljük a szénanáthát?
Kerüld az allergéneket: a legjobb, amit tehetsz, ha igyekszel kerülni az allergiás panaszokat kiváltó allergénekkel való érintkezést. A gyakorlatban ez annyit tesz, hogy amikor magas a szabadban a pollenkoncentráció, inkább maradj zárt térben, ha pedig mégis kimozdulsz, vegyél fel maszkot.
Használj légszűrőt: érdemes lehet megfontolni egy HEPA-szűrős légszűrő berendezés üzembe állítását otthonodban vagy munkahelyeden, amely segíthet eltávolítani az allergéneket a beltéri levegőből.
Szellőztetni csak okosan: amikor magas a pollenkoncentráció, jobb zárva tartani otthonod ablakait, így meggátolva, hogy az allergének bejussanak a lakásba.
Használj antihisztamint: a szénanátha tünetei gyógyszeresen is enyhíthetők. Az antihisztaminok az allergiás reakció során felszabaduló hisztamint gátolva fejtik ki hatásukat.
Fontold meg az immunterápiát: az allergén immunterápia azáltal enyhítheti a szénanáthás panaszokat, hogy érzéketlenebbé teszi az immunrendszert specifikusan egy-egy allergénnel szemben. A kezelésről itt írtunk bővebben.
Ne vedd félvállról a stresszt: talán kevesen gondolnak rá, de a stressz is súlyosbíthatja a szénanáthát. Így aztán érdemes elsajátítani a mindennapokban olyan stresszkezelési technikákat, mint a meditáció, a jóga vagy különféle légzésgyakorlatok. Ezek segítségével a pollenallergiát is enyhíthetjük.
Mint azonban arra a két szakértő felhívja a figyelmet, a legfontosabb, mielőtt bármilyen új gyógyszert vagy kezelést kipróbálnánk a szénanáthára, először konzultáljunk kezelőorvosunkkal.
