„Nem találtunk érdemi különbséget a császármetszéssel és a hüvelyi szüléssel világra hozott gyermekek között a táplálékallergiák előfordulása tekintetében” – idézi a melbourne-i Murdoch Gyermekkutató Intézet (MCRI) közleménye Rachel Peterst, az intézmény kutatóját. Peters és munkatársai több mint kétezer gyermek egészségügyi adatait vizsgálták át azt keresve, hogy vajon a császármetszés a korábbi feltételezéseknek megfelelően valóban magasabb allergiakockázattal jár-e együtt. Egyéves korukra azonban a császárral született gyermekek 12,7 százalékánál alakult ki csupán valamilyen ételallergia, szemben a természetes úton született gyerekek 13,2 százalékával, ami tehát nem jelent számottevő eltérést a két csoport között.
Mint azt Peters kifejtette, a császármetszés és az allergiás betegségek közötti feltételezett kapcsolat alapját az adja, hogy a szülés módjától függően az újszülöttek más-más bakteriális behatással találkoznak önálló életük kezdetén. Az újszülött csecsemők immunrendszere nagyon gyorsan fejlődik a kezdeti időszakban, a szülés módja pedig kihatással lehet erre. Azok a babák, akiket császárral hoznak világra, kisebb mértékben érintkeznek anyjuk mikrobiomjával, és ez a saját baktériumflórájuk összetételét és immunrendszerük fejlődését is befolyásolja. „Mindazonáltal úgy tűnik, ez nem játszik jelentős szerepet a táplálékallergia kialakulásában” – hangsúlyozta a szakember.
A kutatás eredményei a Journal of Allergy and Clinical Immunology: In Practice című folyóiratban jelentek meg. Peters szerint tanulmányuk azért is fontos, mert segíti a császármetszés valódi kockázatainak pontosabb felmérését, egyszersmind megerősítést jelenthet azoknak a kismamáknak, akiknél szükséges a beavatkozás gyermekük világra segítéséhez. Különösen aktuális ez ráadásul Ausztráliában, ahol a világon a legmagasabb a gyermekkori táplálékallergiák előfordulási aránya. A kontinensnyi országban az újszülöttek 10 százalékánál diagnosztizálnak valamilyen ételallergiát, 5 százalékuknál pedig ötéves koruk felett is megmarad az érzékenység. Az MCRI egy másik új kutatása szerint ugyanakkor a mogyoróallergia az esetek 30, a tojásallergia pedig az esetek 90 százalékában magától megszűnik, rendeződik a gyerekek hatéves korára.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
