Allergia

A szénanátha globális probléma: jelenleg több mint 500 millió ember szenved a betegségben világszerte, az európai népesség 20-25%-a, a magyarországi lakosság mintegy 10%-a érintett. Most egy új gyógyszer enyhítheti a tüneteiket.

Azoknál a tizenéveseknél, akik a nyári napokon legalább négy órát töltenek a napon, csökken az allergiás megbetegedések kockázata.

Sikerült azonosítani a gyulladásos folyamatokért felelős fehérjét, ami a mérges szömörce vagy más allergének által kiváltott kontakt dermatitisz következtében fellépő viszketésért is okolható.

Még tart az eperszezon! Az eper kimagasló C-vitamin-, vas-, kalcium- és magnéziumtartalma mellett kevés kalóriát tartalmaz. Színe, illata és zamata miatt a kora nyári időszak egyik legkedveltebb gyümölcse. Kevesen tudják azonban, hogy allergén is lehet.

Ha azt mondjuk: szénanátha, a legtöbbünknek azonnal a csöpögő orr, a tüsszögés, a kivörösödött, viszkető és könnyező szemek jutnak eszébe. Mi okozza a szemproblémákat ilyenkor és mit tehetünk ellenük?

A szénanátha minden évben sokunk életét keseríti meg. A szerencsésebbeknek csak egy-két hétig, másoknak viszont már tavasszal elkezdődik az allergiaszezon. A leggyakrabban használt szer ilyenkor az orrcsepp vagy az orrspray. Mit kell tudni róluk?

A levegőbe kerülő pollenek minden évben millióknak okoznak légúti allergiás tüneteket. Kora tavasszal a legtöbb panaszt a fák pollenje váltja ki. A világban található több tízezer fafajnak azonban csak a töredéke, 60-70 bocsát ki allergiát okozó pollent.

Minél közelebb él valaki az Egyenlítőhöz, annál hajlamosabb lehet a tüsszögésre és a nehézlégzésre, ennek oka pedig elsősorban nem a fokozott pollenkoncentráció.

Az ételallergiások száma egyre nő. Egy új tanulmány szerint részben a csapvízben lévő növényvédőszer-maradványok állhatnak a jelenség mögött.

Egy újonnan fölfedezett oltóanyag megakadályozza, hogy a lisztérzékenyek szervezetében allergiás reakciót váltsanak ki a kenyér fő összetevői, így érintettek tízezrei állhatnak át a körülményes diétáról a hétköznapi étrendre.

Újabb kutatási bizonyíték támasztja alá azt az elképzelést, hogy az allergiásaknál ritkábban alakul ki egy súlyos daganatfajta, mely elsősorban az agyat támadja meg.

Egy friss kutatás szerint az emberek eltérően reagálnak a különböző pollenekre, ám a virágpor "agresszivitása" is eltérő lehet a különböző időszakokban és a különböző földrajzi területeken.

Dr. Hidvégi Edit gyermek-gasztroenterológus szerint a táplálékallergia megszűnése nem kizárólag életkor függvénye, de azon is múlik, hogy mi okozta a panaszokat.

Az allergia népbetegség, nemcsak hazánkban, szerte a világon is. Kevesen tudják, de az immunterápiának köszönhetően akár tünetmentessé is válhatunk. Honnan ered a módszer, milyen "működési elvvel" hat?

Az évnek abban a szakában vagyunk, amikor beindul az allergiaszezon. A több millió ember, aki allergiás a parlagfűre, a fákra és a fűre, a zsebkendő után kapkod, köhög és tüsszög. Ez azonban valami pozitív jele lehet!

Már az 1970-es évek óta kísérleteznek a kutatók a szénanátha, az allergia és egyéb immunrendszerrel kapcsolatos betegségek kezelésével oly módon, hogy szándékosan megfertőzik a pácienseket horogféreggel vagy orsóféreggel.

Az elmúlt napokban csökkent a pollenterhelés az országban - írta az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) szerdán a hivatalos Facebook-oldalán.

Aki allergiás a csokoládéra, nem mutat ugyanilyen reakciót a kakaóval, illetve a csokoládé bármely egyéb összetevőjével szemben, ezért a gyulladást a termékbe kerülő csótánymaradványok okozhatják.

Az allergia az immunrendszer túlzott reakciója olyan anyagokra, melyek normális körülmények között semmilyen választ nem váltanak ki a szervezet részéről.

A legtöbb ember, ha a szteroid szót hallja orvosától, rögtön pánikba esik. Aztán hevesen tiltakozik a szer ellen anélkül, hogy tudná, félelmei a legtöbb esetben teljesen alaptalanok.

Dr. Alan Baptist, a Michigani Egyetem allergia- és immunkutatási programjának vezetője néhány évvel ezelőtt találkozott pályafutásának legnehezebb allergiás esetével.

Vékonybelünk fala mentén számos immunsejt áll őrt, melyeknek az a dolguk, hogy a tápanyagokat biztonsággal eljuttassák a véráramba, az áthatolni készülő baktériumokat és egyéb kártékony élősködőket pedig visszatartsák.