Az Alzheimer-kór gyors diagnosztizálása komoly kihívás a tudomány számára. A betegséget igen nehéz ugyanis kimutatni, a felderítésére nem mindig elég a legkorszerűbb technológia sem, s a biztos kórisme csak a tünetek hosszú távú megfigyelésével alakítható ki. A tüneteket kezdetben még azok is nehezen észlelik azok, akik együtt élnek a beteggel. Pedig ha időben felismernék a kórt, évekkel is ki lehetne tolni a leépülés folyamatát. A Szegedi Tudományegyetem és a Magyar Tudományos Akadémia közös projektje a korai felismerést segíti – írja a hvg.hu.
Dr. Tóth László, a Szegedi Tudományegyetem Mesterséges Intelligencia Kutatócsoportjának főmunkatársa a SMART 2016 konferencián elmondta: az Alzheimer-kór a korai fázisban enyhe kognitív zavarként jelentkezik, ami segíthet kiszűrni a betegséget. Az emberi beszéd összetett folyamat, sok mentális – érzelmi, gondolkodási, memória – funkciót kíván. A kutatás során feltételezték, ha valamelyikkel gond van, az várhatóan a beszédben is megjelenik.
A kutatás egyik legfontosabb kérdése az volt, hogy vannak-e olyan információk a beszédben, amelyek alapján géppel detektálható az enyhe kognitív zavar. S ha vannak ilyen jellemzők, a kinyerésük automatizálható-e, és ha igen, akkor magát a döntést – vagyis, hogy az alany beteg vagy nem beteg – lehetséges-e automatizálni. A két és fél éves projekt végére kiderült, a diagnosztizálás ezzel a módszerrel támogatható.
A vizsgált alanyoknál a legfeltűnőbb az volt, hogy a beszédükben hosszú szüneteket tartottak, a szókincsük leszűkült, s érzelmi változásokat is tapasztaltak. Az időskori demencia ugyanis gyakran depresszióval jár együtt. A betegség súlyosbodásával beszéd közben egyre többet gondolkodnak a páciensek. Ez jelentkezhet csendként, de kitöltött szünetként is, úgy hogy valamilyen hangot ad ki, például ö-zik.
A kutatásban 50 beteg, és 50 egészséges embert vizsgáltak meg, a végeredmény alapján pedig a két csoportot 80 százalékos pontossággal sikerült elkülöníteni.
Forrás: hvg.hu