Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslései szerint mintegy 3,8 milliárd ember hordozza az 1-es típusú herpes simplex vírust (HSV-1). A fertőzés gyakran tünetmentes, mindazonáltal sokaknál vissza-visszatérő bőrhólyagokat idéz elő az ajkakon, illetve ritkábban a nemi szervek területén. Most pedig a Pittsburghi Egyetem kutatói egy új tanulmányban arról számoltak be a Cell Reports című folyóiratban, hogy a kórokozó a demencia leggyakoribb kiváltó okával, az Alzheimer-kórral is összefüggést mutat – írja közleményében az amerikai felsőoktatási intézmény.
A kutatócsoport Alzheimer-kóros betegektől származó agyi szövetminták elemzése során a herpeszvírushoz köthető fehérjéket talált a mintákban. Ezek főként a betegségre jellemző tau-fehérje-lerakódások környékén fordultak elő nagyobb számban, illetve az agy azon régióiban, amelyek a leginkább sérülékenyek a betegség különböző fázisaiban. További laborkísérletek során arra is bizonyítékot találtak, hogy a HSV-1 hatására megváltozhat a tau-fehérje szintje és működése egyaránt. A kutatók szerint a tau-fehérjék kezdetben a vírus elleni immunválasz részeként védelmező hatást fejtenek ki, és csak később válnak károssá az agyszövetekre nézve.
„Tanulmányunk szembemegy a hagyományos felfogással, amely szerint a tau eleve káros, mivel bemutatja, hogy kezdetben az agy immunvédelmét szolgálhatja. Eredményeink is igazolják, mennyire összetett kölcsönhatások működnek a fertőzések, immunválaszok és az idegsejtek pusztulása között, közben új perspektívát és potenciálisan új terápiás célpontokat feltárva” – fogalmaz a közleményben Or Semesh, a Pittsburghi Egyetem kutatója, a tanulmány utolsó szerzője.
Egyelőre nem tisztázott, hogy a HSV-1 milyen folyamatokon keresztül befolyásolja a tau-fehérje működését és járul ezáltal hozzá az Alzheimer-kór kialakulásához, de Semesh és munkatársai további kutatásokkal terveznek választ találni a felmerülő kérdésekre. Egyszersmind vizsgálni fogják, hogy hasonló folyamatok játszódnak-e le más neurodegeneratív betegségek, például a Parkinson-kór vagy az amiotrófiás laterálszklerózis (ALS) esetében is.