A szem a lélek tükre, tartja a mondás, de akár az Alzheimer-kórra utaló jeleket is kiolvashatjuk belőle. Igaz, ehhez nem elég valaki szemébe nézni, hanem a szemgolyó mögötti területet kell megvizsgálni. Egy nemrégiben publikált tanulmány szerzői éppen ezt tették. A chicagói Northwestern Egyetem tudósai először 32 alanyt toboroztak, akiknek különböző tesztek segítségével vizsgálták a memóriáját. Ezt követően két csoportba sorolták a jelentkezőket. Voltak köztük, akik enyhe kognitív zavaroktól szenvedtek, de olyanok is, akiknek az agya teljesen egészséges volt. Az alanyokat ezután optikai koherencia tomográf (OCT) vizsgálatnak vetették alá: fénysugarakkal vizsgálták náluk a szemfenék képleteit. A tudósok arra jöttek rá, hogy az enyhe kognitív károsodással rendelkező embereknél a szemgolyók mögötti területen jóval kevesebb hajszálér futott, mint az egészséges alanyoknál.
Más a betegek retinája
Egy másik, jóval több alany bevonásával készült észak-karolinai tanulmány 200 ember retináját hasonlította össze. A résztvevők között voltak Alzheimer-kórosok , enyhe kognitív zavarban (MCI) szenvedők és teljesen egészséges emberek is, jól működő memóriával. A kutatók arra jöttek rá, hogy az Alzheimer-kórban szenvedők retináján kevesebb ér futott, valamint rosszabb volt a vérkeringésük, mint az MCI-ben szenvedőknek és az egészséges alanyoknak. Ez a tanulmány nem tett számottevő különbséget az utóbbi két csoport retinájának állapota közt, csak az Alzheimer-kórban szenvedőkét különböztették meg.
Azt a tudósok egyelőre nem jelentették ki, hogy a retina változásai előbb történnek, mint az a tudatban bekövetkező változások. De ha bizonyítékot találnak erre, az a szakemberek szerint elég sok dolgot megváltoztatna. A kutatók azt remélik, hogy egy napon majd széles körben elérhetővé válhat egy olyan szemvizsgálat, amellyel az Alzheimer-kórt már korai stádiumban lehetne diagnosztizálni, értékes időt nyerve ezzel a betegeknek és családtagjaiknak.
Ez is érdekelhet
Forrás: dailymail.co.uk
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Legjobban: