Az áttörést ígérő kutatások azonban nem Európában, hanem a bostonban folytak. Azt már régóta tudják az orvosok, hogy a béta-amiloid fehérje ragadós plakkjainak felhalmozódása az agyban összefügg a kór kialakulásával. A Harvard Egyetem orvosi karán Rudolph Tanzi és a Massachusettsi Általános Kórházban Robert Moir azonban feltette a kérdést, hogy ennek az anyagnak aktív köze van a betegséghez, vagy csak hulladék – számolt be róla a New Scientist.
Sikerült kimutatniuk, hogy ezek a plakkok a védelem részét képezhetik, felfogva a támadó kórokozókkal. Moir és Tanzi csapata megállapította, hogy a béta-amiloid antimikrobiális vegyületként működhet, és részét képezheti az immunrendszernek.
Annak ellenőrzésére, hogy a béta-amiloid véd-e bennünket az agyba bejutó mikrobáktól, a kutatók baktériumokat fecskendeztek egerek agyába. A kísérleti állatok a fertőzésre válaszul olyan plakkokat tenyésztettek ki, amilyeneket az embereknél megfigyeltek.
„Ha megnézzük a plakkokat, mindegyikben csak egyetlen fajta baktériumot találunk. Egyetlen baktérium képes egy éjszaka alatt kiváltani egy egész plakk képződését” – mondta Tanzi.
Ez azt sugallja, hogy a fertőzések lehetnek a plakkok kialakulásának kiváltói. Ezek a ragacsos csomók csapdába ejtik és megölik a baktériumokat, vírusokat vagy egyéb kórokozókat, de ha nem törlődnek elég gyorsan, akkor a jelenlétük gyulladásokhoz vezethet, és segíthetik egy másik fehérje, az úgynevezett tau megjelenését, amely elpusztítja az idegsejteket, és segíti az Alzheimer-kór progresszióját.
A mikroba-hipotézist egyre több kutató fogadja el, s az elmélet a bostoni kutatások révén most újabb támogatást kapott.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
„Ha fertőző ágensek idézik elő a plakkok kialakulását, akkor a vakcinák leküzdhetik őket. Ki lehet dolgozni védőoltást a kórokozók ellen, és ezzel potenciálisan megakadályozható a probléma az élet későbbi szakaszára” – mondja Moir.
„Ha sok mikroba érintett, akkor a szervezet ellenük való immunizálására nehéz lesz. De ha a egyes gyakorisága kórokozók gyakorisága igen magas, az lehetőséget ad a betegség elleni fellépésre" – véli Jacobus Jansen of Maastrichti Egyetem kutatója.
Forrás: newscientist.com
Ez is érdekelhet
