A stressz és a szorongás különbözőképp befolyásolhatja étkezésünket az étvágytalanságtól a túlevésig. Tehát míg egyesek ilyenkor többet esznek, vagy nagyon magas kalóriatartalmú ételeket kívánnak, másoknak elmegy az étvágyuk. Persze olyan is van, akinek soha nem változnak az étkezési szokásai. A tudomány szerint az emberekben a viselkedési, környezeti és genetikai tényezők kölcsönhatása határozza meg, hogy mennyire hajlamosak a stresszevésre – fejti ki Kimberly Smith, a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem orvosi karának adjunktusa a National Geographic hasábjain.
Nem mindegy, hogy a stressz hirtelen ér vagy állandó
Gyakori, hogy a kortizol felszabadulása növeli az étvágyat, különösen a magas zsírtartalmú vagy cukortartalmú ételek esetében. Bár a kortizolnak számos funkciója van, széles körben stresszhormonként ismert, mivel szintje az intenzív nyomás vagy a nagyfokú szorongás hatására emelkedik. Ez pedig éhséget, zsírraktározást és csökkent véráramlást vált ki a táplálékfelvételt szabályozó agyi régiókban – fogalmaz a szakember. Szerinte az is növelheti a stresszevés iránti fogékonyságot, ahogyan a stresszel megbirkózunk, vagyis ha passzív vagy elkerülő megküzdők vagyunk.
Hatalmas különbség van az akut és a krónikus stressz étvágyra gyakorolt hatása között. Akut stressz esetén – például ha épphogy elkerülünk egy autóbalesetet, vagy előadást tartunk a munkahelyünkön – az étvágy általában csökken – mondja Laura Holsen, a Harvard Medical School pszichiátriai docense. Ezzel ellentétben a krónikus vagy hosszú távú stressz – például egy boldogtalan házasság, vagy a folyamatos munkahelyi stressz – esetén gyakran inkább megnő az étvágy, aminek legfőképp hormonális okai vannak.
Sokat számít az otthoni példa is
Az a tapasztalat, hogy ha olyan környezetben nőtt fel valaki, amelyben az emberek stresszhelyzetben az ételben találtak megnyugvást, akkor nagyobb valószínűséggel utánozza majd ezt a saját életében is, és ez lesz a stratégiája nehéz helyzetekben. Az érzelmi evés pedig egy célt szolgál: amikor édes ételeket eszünk, az azonnal aktiválja a jutalomközpontot az agyban, ami jó érzés. "Önmagában nem rossz dolog, de ha ez az egyetlen megküzdési mechanizmusod, illetve ha szorongást vagy egészségügyi problémákat okoz, akkor problémás lehet" – hangsúlyozza a szakember.
A szorongás, illetve az azt kísérő, egészségtelen táplálkozás ráadásul egy másik gyakori betegség, az aranyér kialakulásához is hozzájárulhat. A stressz többféle emésztőrendszeri problémát is kiválthat, hatására az emésztésünk ritmusa felgyorsulhat és le is lassulhat. A nem megfelelő emésztés székrekedéshez vezethet, amely elősegíti az aranyerességet. Emellett a stresszevés során többnyire olyan tápanyagokban és rostban szegény ételeket fogyasztuk, amelyek szintén hozzájárulhatnak ennek a betegségnek a kifejlődéséhez. Bővebben erről az alábbi cikkünkben írtunk.
Mint a legtöbb szokás esetében, a megoldás itt is először a minta felismerése, és az azt kiváltó okok feltárása. Ha már felismerted az okot, mielőtt az a konyhába vezetne, iktass be egy alternatív tevékenységet! Kérdezd meg magadtól: mit tudok helyette csinálni? Elterelheted a falatozás iránti késztetést például azzal, ha sétálni mész, felhívsz egy barátot, vagy elolvasol valami érdekeset.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Állíts fel saját megküzdési stratégiát és dugd el a csokit
Érdemes összeszedni a megküzdési eszköztárad saját elemeit, ami legalább három olyan eszközt tartalmaz – mint például a meditáció, a testmozgás, a jóga, vagy naplót írni az érzelmeidről –, amelyekkel kezelheted a stresszt anélkül, hogy plusz kalóriákat vinnél be feleslegesen. Ez abban is segíthet, hogy kontroll alatt tartsd az étkezésed. A bevált eszközök azonban olykor változhatnak: ami egyik nap bevált, lehet, hogy egy másik napon már kevés lesz az eltereléshez. Ami viszont biztosan segít, ha nem vagy kitéve a magas zsír- és cukortartalmú ételeknek, nem tartasz tehát ilyeneket otthon, vagy a munkahelyeden.
Ez is érdekelhet
