Az aranyér nem más, mint egy, a végbél és a végbélnyílás falában elhelyezkedő vénák tágulatából keletkező csomó, amely begyulladhat, vérezhet, kifordulhat, illetve véralvadék keletkezhet benne. Kialakulásához az egyéni hajlamon túl számos életmódbeli tényező is jelentősen hozzájárulhat, így például az ülő életmód, a mozgáshiány, a rostszegény táplálkozás vagy éppen a székelés közbeni gyakori erőlködés. Bár az aranyérbetegségről sokan szégyellnek beszélni, mégis érdemes szakemberhez fordulni segítségért, mert az esetek többségében a kellemetlen panaszok viszonylag egyszerűen és hatékonyan kezelhetők.
Aranyér vagy daganat?
A lehetséges tünetek közül alighanem az aranyeres csomók vérzése a legijesztőbb. Ugyan önmagában ez egy ártalmatlan jelenség, hiszen ilyenkor rendszerint csak csekély mennyiségű vér távozik egyszerre, mindenképpen érdemes azonban orvossal konzultálni róla. Egyfelől fontos tisztázni, hogy biztosan aranyér eredetű-e a probléma, a vér ugyanis származhat egyéb emésztőrendszeri megbetegedésekből is, így például jelezhet fekélyes vastagbélgyulladást vagy Crohn-betegséget, illetve rosszindulatú daganatos elváltozást vagy rákmegelőző állapotot egyaránt. A pontos diagnózis felállítása szakorvosi feladat, ami gyakran endoszkópos kivizsgálást is szükségessé tesz.
Amennyiben nem lehet egyéb okot kimutatni a vérzés hátterében, úgy az aranyér megfelelő kezelésével ez a panasz is megszüntethető. Ha viszont nem fordítunk rá kellő figyelmet, úgy még ez a kis mennyiségű, de folyamatos vérveszteség is vashiányhoz és krónikus vérszegénység kialakulásához vezethet. E szövődmény előfordulása viszonylag ritka: egy 1994-ben publikált, hosszú távú amerikai tanulmány eredményei szerint évente átlagosan 200 ezer érintettből csupán egynél lép fel, mivel azonban az aranyér népbetegség a nyugati társadalmakban, a kockázat igenis valós.
Ez is érdekelhet
Vashiányos anémiára olyan tünetek hívhatják fel a figyelmet, mint a fáradékonyság és gyengeség, csökkent terhelhetőség, fejfájás, szédülés, sápadtság, fokozott szívdobogás, valamint olykor nyelési zavarok is jelentkeznek. A kezelés egyaránt magában foglalja a kiváltó ok vagy okok megszüntetését, továbbá a tablettás készítmények segítségével történő vaspótlást. A csökkent hemoglobinszint teljes helyreállítása általában kettő-hat hónapot vesz igénybe.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
