Iskolában bántalmazó gyerekek, felnőttre támadó tinédzser, agresszív vagy épp önsértő fiatalok, tragédiák… aggasztó híreket sajnos mindig olvashattunk, ám mostanában mintha egyre több lenne a nyugtalanító eset, ami nyomja a vészcsengőt: valami nem stimmel a fiatal generációkkal. Egyfelől tudjuk, hogy nem szabad általános kategóriákban gondolkodni, kritikátlanul átvenni a „régen minden jobb volt” attitűdjét, másfelől a szakemberek bizony megerősítik: minden eddiginél erősebb nyomás nehezedik a gyerekekre és tinédzserekre, aminek következtében valóban egyre nagyobb problémát jelent e korosztályok mentális állapota. Vagyis egyre több az evészavarral, énképzavarral, önsértő, öngyilkossági gondolatokkal küzdő, depressziós, szorongó, megküzdési eszközeit nem találó gyerek. A kamaszok útkeresése természetes folyamat, amivel mindig is együtt járt némi bizonytalanság, vagy akár deviáns viselkedésformák kipróbálása. Ám pszichológusoktól, pszichiáterektől azt hallani, hogy a mai fiatalok a szokottnál is elveszettebbek, önállótlanabbak, több bennük a szorongás, és nehezen alakítják ki saját jövőképüket még akkor is, ha nem küzdenek semmilyen tünetegyüttestől, egyszerűen csak tiniként próbálnak boldogulni ebben az egyre gyorsabb, egyre stresszesebb, képernyőkkel és digitális zajjal túlterhelt társadalomban.
Valódi odafordulásra van szükség
Ebben a helyzetben a szülők, nevelők erejét és képességeit sokszor meghaladja a feladat, hogy a kamaszaikat megnyugtató módon átkísérjék ezen az életszakaszon és annak nehézségein, így óriási szükség van olyan mentálhigiénés szakemberekre, akik értenek ennek a korosztálynak a nyelvén. Ahol van idő mindenkire, energia a valódi odafigyelésre, kísérve az érintettek sorsát, a családot is bevonva. Az állami ellátóhelyeken ez bizony hiánycikk, így felértékelődik minden olyan közösség, ahol a fiatalok és családtagjaik valós segítséget kaphatnak.
Ilyen a Murmo Szakpszichológiai és Művészetterápiás Központ és a hátterében álló Pro Juventa Alapítvány, amelyek Lotilko programja komplex, hosszú távú pszichoterápiás kezelést kínál krónikus, súlyos mentális problémákkal élő gyerekeknek és családjaiknak. „Célunk, hogy segítsük a gyermekek rejtett személyiségtartalmainak és működő személyiségrészeinek hatékony mobilizálását a képzőművészeti és drámaelemekre épített művészet-pszichoterápiával és a család terápiás bevonásával” – írják magukról.
Mint tapasztalják, a gyerekek az alkotásokon, játékon keresztül könnyebben felszínre tudják hozni a problémáikat, melyek ezáltal érthetőbbek, tudatosabbak és kezelhetőbbek lesznek. De a program ennél többet kínál. Működnek itt pszichoterápiás csoportok olyan gyerekek számára, akik a pszichiátriai osztály elhagyása után további terápiára szorulnak. Támogató szülőcsoport és szülőklub is elérhető, ahol körüljárják az internetfüggőség, bántalmazás, evészavar és figyelemzavar témakörét. Az egyéni terápián túl működik család- és párkonzultáció, valamint családterápia, hiszen a családtagoknak nagy szerepük van a patológiák kialakulásában, fenntartásában, de a gyógyulásban is.
- pszichoszomatikusan
beteg gyerekeket (organikus ok nélküli ájulás, fejfájás, szédülés, amnézia,
gyomorbántalmak, végtagfájdalmak)
- autizmus
spektrum zavarral élő gyerekeket
hangulatzavarokkal,
személyiségfejlődési
- elakadásokkal, evészavarral, figyelem- és
magatartászavarral küzdő, valamint egyéb szorongásos zavarokban szenvedő
gyermekeket és kamaszokat
További információ: www.murmo.hu, www.projuventa.hu
„Tény, hogy a Covid-járvány után megugrott a szuicid jelenségek, a súlyos evészavarok, a szociális funkciózavarok, hangulatzavarok, az autoagresszió és mások felé irányuló agresszió, személyiségzavarok előfordulási gyakorisága – igazolja Pap Erika gyermek- és ifjúsági szakpszichológus, a Murmo Központ szakmai vezetője, aki hangsúlyozza: fenti problémák nemcsak markánsabban jelennek meg, de egyre korábbi életkorokban is. Az efféle nehézségek hátterében álló okok összetettek. „Számít a genetikai háttér, az alapszemélyiség, a családi kapcsolatok, a szülők stressz-szintje, de még a korábbi generációkból hozott minták is. Ezen túl az aktuális társadalmi és világtendenciák is túlterhelik a mostani gyerekeket. A politika, a háború, a klímaválság… csupa felnőtt tartalmak, amikhez nincsenek megfelelő megküzdési technikáik, így mire beérnek a kamaszkorba, tele vannak szorongással, elvesztik az életkedvüket” – mondja a szakember. „Ezzel szemben nincsenek hosszútávú programok, amik pszichoterápiás segítséget nyújtanának rendszerszinten kamaszoknak és fiataloknak. Miközben az lenne jó, ha már korábbi életkorban kiszűrnénk a nehézségeket, és nem megvárnánk, míg pár év múlva kezelhetetlen mértékűvé nőnek.”
A Lotilko program pszichiáterekkel is kapcsolatban áll, így ha indokolt, gyógyszerelésre, kórházi kezelésre is van mód – szerencsére a többségnél nincs szükség erre. Fontos tudni, hogy még a súlyos nehézségek sem feltétlen a hátrányos helyzetű közegekben vagy nehezebb körülményekkel bíró családoknál fordulnak elő, „bárhol adódhatnak félrecsúszások, mentalizációs deficietek, kapcsolódási nehézségek” – mondja a szakember hangsúlyozva, hogy természetesen nem minden tinédzser küzd ilyen jelentős gondokkal, és nem csupán ezek uralják a kamaszkort.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A szülők épp ezért tanácstalanok sokszor: nehéz megmondani, mi az, ami még az úgynevezett normatív krízis része, vagyis a kamaszkor természetes velejárója, ami magától rendeződik, és melyik az a pont, ahol már segítséget kell kérni.
Átsegíteni őket a felnőttkorba
Pap Erika magyarázata szerint kilenc-tizenkét éves kortól az idegrendszer szintjén olyan változások történnek, amik befolyásolják az érzelmi élet alakulását.
„Szinte várható, hogy ilyen korban a gyerekek átmenetileg döntésképtelenek lesznek, nem tudnak koncentrálni, mindent azonnal akarnak, nincs veszélyérzetük, hangulati hullámzás jellemző rájuk. Érthető, hiszen megváltozik a testük, szükségszerűen távolodnak a szülőktől, kevésbé kommunikálnak velük. A fő feladatuk a leválás előkészítése, ám közben nem feltétlen érettek még erre. Vagyis ez önmagában egy nehéz és zavaros időszak, nem lehet elvárni, hogy békésen fusson.”
A Lotilko program célja átsegíteni a felnőttkorba azokat a tinédzsereket, akiknél ez a szakasz különösen nehezített. Ennek érdekében egy egész csoport szakember dolgozik velük intenzíven, egy tanéven keresztül. Ugyanakkor súlyos problémák esetében két-három évnyi közös munkára is szükség lehet. „Érdemes tudni, hogy bár a komolyabb jelek esetenként tizennégy éves kor körül látszanak, a probléma gyökere általában korábbra nyúlik vissza. Ami pedig sok év alatt alakult ki, rögzült a gyerek és a család működésébe, annak a megoldása is több időt vesz igénybe.”
Mint említettük, a közös munka a szűkebb család bevonását is jelenti. „Hozzánk többnyire olyanok jelentkeznek, akik kimondottan azt várják, hogy együtt dolgozzunk. Nem is megkerülhető a szülővezetés, a szülőedukáció, hiszen a probléma közös; egyéni terápia önmagában nem oldja meg a súlyos gondokat gyerek- és kamaszkorban.”
Egy hatékony eszköz
A szülők bevonása most
hatalmas lendületet kapott a Richter Gedeon Nyrt. által alapított Richter Anna
Díjnak köszönhetően. Az elismerést és a vele járó támogatást olyan újszerű,
megvalósítható ötletek gazdái kaphatják, akik az oktatás és kutatás, gyógyítás,
gyógyszerészet vagy egészségügyhöz kapcsolódó ismeretterjesztés területein
dolgozók mindennapjait megkönnyítik, és minőségi változást hoznak a
hétköznapokban. A díjat 2024-ben Egészségügyi szakdolgozó kategóriában a
Lotilko program kapta, és az azzal járó támogatást egy tízrészes podcast-sorozat
elkészítésére fordíthatta a csapat. A népszerű Szülőklub előadásain
elhangzottak így mindenki számára elérhetővé és visszanézhetővé váltak. Pap
Erika így nyilatkozott erről: „A Richter Anna Díj nagyon sokat segített nekünk
abban, hogy rendszerezzük a gondolatainkat, és megvalósuljon az az álmunk, hogy
azok még több emberhez elérjenek. Hálásak vagyunk érte.
A Richter Anna Díj
célja, hogy felhívja a figyelmet az egészségtudatosság, a társadalmi jóllét
fontosságára, inspirálja az egészségügy, oktatás, kutatás, gyógyszerészet
területein dolgozó szakembereket.
A Richter Anna Díj zsűrije által kiválasztott, valamint a
közönségszavazáson legtöbb voksot kapott Richter Anna Díjat elnyert pályázatok
egyenként négymillió forint díjazásban részesülnek, mely összeget a pályázat
tárgyában szereplő projekt megvalósítására fordít a díjazott csapat.
2024 november 24-ig még bárki beadhatja pályázatát, aki megfelel a kiírási
feltételeknek.
A pályázat feltételeinek részleteit, a letöltendő dokumentumokat ITT találod.
Ez is érdekelhet
Pályázz te is, és formáld a jövőt!
A díj legfőbb célja, hogy
olyan projekteket támogasson, amelyek valódi változást hoznak a hazai
egészségügyben és oktatásban, javítva az ott dolgozók munkakörülményeit és az
emberek életminőségét. Ha van egy innovatív ötleted, ami hozzájárulhat a
társadalom javításához, most itt a lehetőség! A Richter Anna
Díjra 2024. november 24-ig tudsz pályázni. A díj nemcsak anyagi
támogatást nyújt, hanem egy platformot is biztosít, ahol a legjobb ötletek
találkoznak a megvalósítással, ráadásul fantasztikus lehetőség arra, hogy te is
részese legyél egy társadalmi szintű változásnak. Ahogy a díjazott projektek
történetei is mutatják, az innováció, az emberség és a társadalmi
felelősségvállalás képes áthidalni a legnagyobb kihívásokat is. Most rajtad a
sor, hogy megmutasd, mire vagy képes, és hogy valami igazán nagyszerűt alkoss!
Legjobban: