HáziPatika.com: Az idei nyár eddig különösen forró volt, ez megnehezíti a vízparti életmentők dolgát? Mennyire volt más az eddigi szezon a Balaton partján?
Bagyó Sándor: A nagy forróság értelemszerűen megnehezíti a part mentén dolgozó kollégák munkáját, akik nem is tudnak mindig árnyékba húzódni a forróság elől. De a strandolók között is gyakoribbak a rosszullétek a kánikulában, sokan nem veszik komolyan a figyelmeztetéseket és a legnagyobb forróságban is hosszabb időt töltenek napon. Eddig viszont szerencsére átlagos esetszámú, szokásos nyári szezonunk van, legalábbis így nagyjából félidőben még ezt mondhatjuk.
HáziPatika.com: A nyár első, vagy inkább második felében gyakoribbak a balesetek?
B.S.: A baj bármikor bekövetkezhet, nem lehet a mentések csúcsidőszakát hónapokhoz kötni. Sajnos minden nyáron megtörténnek azok a kezdeti tragédiák, amelyek után talán sokan észbe kapnak és egy kicsit jobban odafigyelnek a vízpartokon. Dolgunk azonban egész szezonban akad.
HáziPatika.com: A vizek szeretete gyermekkorától megvan? Mikor döntötte el, hogy vízimentőnek áll?
B.S.: Nem mondanám, hogy gyerekkori álmom volt a mentés, a vizekhez viszont szinte azóta kötődöm, hogy az eszemet tudom. A szüleim is a medencében ismerkedtek meg, az úszósportnak köszönhetően, de édesapám vitorlázott is, akárcsak a nagyapám. Majdnem az egész életemet tópart melletti házban éltem le, így tényleg azt lehet mondani, hogy a vizek iránti vonzalom már korán kialakult bennem. A 80-as évek végén, még fiatalkoromban az édesapám közbenjárásával csatlakoztam egy Balaton-parti életmentő csapathoz. Volt ambícióm is, hogy kitanuljam, így a képzések után oktató, majd oktatótréner lettem.
HáziPatika.com: Fizikailag és lelkileg is komoly teherrel járhat ez a munkakör. Egy vízben eltűnt holttest megkeresése milyen lelki terhet jelent a vízimentőként dolgozók számára?
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
B.S.: Általában már a kezdetekkor kiderül, kik azok a jelöltek, akik fizikailag és lelkileg is elbírják a munkával járó megterhelést. Soha nem gondolkodtam azon, miért viselem el jobban az ezzel járó nyomást, mint más, egyszerűen adottság kérdése, hogy kik képesek ellátni ezt a feladatot. Persze nem állítom, hogy időnként nem vagyok nagyon fáradt vagy fásult, de szerencsére még nem érzem azt, hogy kiégtem volna.
HáziPatika.com: Nagy a kiégés, a lemorzsolódás a szakmában?
B.S.: Nem kiszámítható, hogy ki az, aki valóban alkalmas ellátni ezt a feladatot, ez viszont többnyire már az elején eldől. A mentésen belül is több szakág létezik egyébként, ami miatt más szempontok alapján válogatjuk ki a strandon lévő vízimentőket, a búvár szolgálatra jelentkezőket, vagy a mentőhajón dolgozókat. A létszámunkat ismerve azt saccolnám, hogy a lemorzsolódás nem nagyobb 1-2 százaléknál a már betanult kollégák körében, vagyis, aki végigcsinálja ezt az amúgy nem egyszerű vizsgaprocedúrát és szembesült a rá váró feladatokkal, annál eldől, tudja-e csinálni. A lelki megterhelés miatt ezután nagyon ritkán lépnek csak vissza.
HáziPatika.com: Volt olyan esete, amiről úgy érzi, nem tudja elfelejteni?
B.S.: Inkább azt mondanám, hogy minden eset tartogatott valami tanulságot, mindegyikből igyekeztem levonni a megfelelő következtetést. Ennek köszönhetően lett már igen nagy tapasztalatom ezen a területen, és talán van is annyi tehetségem, hogy le tudjam mindig szűrni a megfelelő következtetéseket. Sok olyan esettel találkozunk a munkánk során, amelyek megérintenek minket, de még egy sem rázott meg olyan mértékben, hogy elgondolkoztam volna azon, hogy felhagyok a vízimentéssel.
HáziPatika.com: Többnyire az a sztereotípia él az emberek fejében, hogy a tinédzserek és fiatal felnőttek kerülnek a legtöbbször bajba a vízpartokon, a tapasztalat hiánya és a meggondolatlan viselkedés miatt. Mennyire igaz ez?
B.S.: Minimum két nagy csoportra kell osztani a vízben történt haláleseteket, ezek okai pedig jelentősen eltérőek. Az egyik esetben az adott személy felelőtlen viselkedése, meggondolatlansága jár ilyen súlyos következménnyel. Ezen baleseteknél sajnos nem alaptalan a sztereotípia, érthető okokból nagyon nagy arányban a tízen- és huszonévesek esnek áldozatul. A másik esetben az érintett egészségi állapota miatt, egy rosszullét következtében történik meg a tragédia. Ez elsősorban a középkorú, vagy idősebb korosztályra jelenthet veszélyt, de persze bármely életkorban előfordulhat.
HáziPatika.com: Vannak olyan partszakaszok a Balatonon, amelyeket „veszélyesebbnek” tartanak, mert több ott a mentés és nagyobb odafigyelést igényelnek?
B.S.: A már említett okokból a Balaton bármelyik részen, de országszerte bármilyen álló- vagy folyóvízben bekövetkezhet tragédia. Ha valaki a vízben rosszul lesz, vagy nem tartja be az alapvető viselkedési szabályokat és biztonsági előírásokat, úgy szinte mindegy, hogy például Siófoknál vagy Balatonfenyvesnél kerül-e bajba. Persze ahol nagy tömegek vannak jelen, ott több lehet a veszélyes helyzet is, így a kijelölt fürdőhelyeket és a nagyobb strandokat kiemelt figyelemmel követjük.
HáziPatika.com: Az elmúlt években a járvány miatti lezárásokkal csökkent némileg a balesetek száma?
B.S.: A mentést szinte semmilyen módon nem érintették, hiszen a nyári strandszezonban mindig enyhítették a korlátozásokat. Az éves vízimentési statisztikákat összehasonlítva fel sem tűnne, hogy volt itt bármilyen világjárvány vagy lezárás. Sőt: az önkéntes karanténból kiszabadult emberek talán még felelőtlenebbek voltak, mint korábban, így egy kicsit még több munkánk is akadt ezekben a hónapokban.
Amiben viszont érintett, és mondhatjuk úgy is, hogy övön aluli ütést vitt be a járvány, az az utánpótlás képzésének ellehetetlenülése. Azokban a szezonon kívüli hónapokban, amikor rendszerint a képzéseinket tartjuk, az elmúlt két évben nem tudtuk az új kollégákat betanítani. Ennek a levét pedig az idei szezontól isszuk meg, hiszen nem tudtunk annyi vízimentőt biztosítani a partok mellé, amennyire igény lett volna. Iszonyatos emberhiányban kezdtük a szezont, nagyon sokat dolgoztunk azóta is, hogy behozzuk ezt a lemaradást, de a vállalt minimumot is nagyjából mostanra teljesíthetjük. Csak remélni tudom, hogy a következő fél-egy évben nem lesznek hasonló korlátozások, bár őszintén szólva nem vagyok túlságosan bizakodó ezen a téren. A rezsiárak drasztikus megugrása szintén okozhat gondot, hatására ugyanis egyes medencék fűtéséről már nem fognak tudni gondoskodni, mi pedig ezekben tartjuk a képzéseink jelentős részét.
HáziPatika.com: Pedig ez nem egy olyan feladat, amit laikusként, veszély nélkül is bárki elláthatna. Rendszeresen hallunk olyan hírekről, hogy valaki képzettség nélkül próbál kimenteni egy bajbajutottat, és a végén ő maga is áldozattá válik. Mit tehetünk mégis, ha észreveszünk egy fuldoklót a vízben?
B.S.: Alapszabály, hogy csak az kezdje el a közvetlen mentést, aki képzett vízimentő, ez azonban nem jelenti azt, hogy egy laikus ne tudna közvetett módon segíteni a fuldoklónak. Nagyon sokat segíthet azzal, ha bedob valamilyen úszó tárgyat – gumimatracot, mentőövet – a bajbajutott felé, aki ebben meg tud kapaszkodni. Sajnos erre nem mindig van lehetőség, de fontos, hogy legalább megpróbálják. Viszont a vízben a hősiesség könnyen az életünkbe kerülhet: ha önfejűen vetjük magunkat a másik után, az nagyon sokszor tragédiával végződhet, hiszen egy kontrollt vesztett, pánikban lévő ember a segítségére siető társát is magával ránthatja a mélybe. Az év egyik első balatoni tragédiája is erről szólt: egy fiatalokból álló, háromfős társaságból az egyik segítséget kért, a másik pedig megpróbálta őt kimenteni, de mindketten vízbe fulladtak.
HáziPatika.com: Egy fuldokló ember nem mindig adja látványosan a jelét annak, hogy bajban van. Hogyan vehetjük észre, hogy valaki mentésre szorul?
B.S.: Az előzőhöz hasonlóan ezt a témát is két részre osztanám: létezik az úgynevezett csendes vízbefulladás, amely elsősorban a fiatalabbakra jellemző. Ez esetben valamennyi víz kerül a légcsőbe, amitől a bajbajutott nem tud segítségért kiáltani. A fiatalabbak még ösztönösen is többször feljönnek a víz felszínére, mielőtt elmerülnének, az egész azonban nagyon csendes és gyors folyamat. Viszont mivel a Balaton vize nem áttetsző, így nagyon nehéz azt is megállapítani, hol merült el a bajba jutott.
A másik esetben a fuldokló fent tud még maradni a víz felszínén, de akár a kimerültség, akár valamilyen egészségügyi panasz miatt érzi, hogy baj van. Ilyenkor beindul egy pánikreakció, melynek során az illető tud még jelezni, hogy bajba került. Itt sem mindig egyértelműek azonban a jelek, és az egész nagyon gyorsan történik, ami miatt a vízimentőknek azonnal reagálniuk kell. Mindkét esetben igaz, hogy az elmerült személyt nagyon nehéz megtalálni, így ha valaki nem jelöli meg bójával vagy bármi mással a süllyedés helyét, úgy jelentősen lecsökken az esélye annak, hogy még időben megtalálják és kimentsék a bajbajutottat.
HáziPatika.com: Szó esett róla, hogy az utánpótlás képzése állandó feladat, ami most újabb nehézségekbe ütközhet. Eszközök tekintetében vannak komolyabb hiányosságok? Rendelkezésre áll elegendő csónak, életmentő felszerelés?
B.S.: Sajnos az eszközeink egy része már elavult vagy rossz állapotú, egy sürgősségi mentőhajó beszerzése például már elkerülhetetlenné vált, a légcsavaros, vagy más néven airboat típusú hajók vásárlása is kulcsfontosságú lenne a mentésekhez. Legalább ilyen fontos lenne továbbá a tűzoltó kapacitással rendelkező hajók beszerzése is. Mit tippelne, a Balatonon mennyi tűzoltó hajó áll rendelkezésre?
HáziPatika.com: Feltételezem, hogy nem elegendő. Három?
Ez is érdekelhet
B.S.: Pontosan hárommal kevesebb, vagyis nulla. Talán sokaknak furcsa lehet, hogy egy nagy víztömeg kellős közepén a tűzoltó kapacitások hiányossága miatt aggódom. Pedig éves rendszerességgel előfordulnak hajótüzek, az elektromos hajók megjelenése és rohamos terjedése miatt pedig csak még több ilyen balesetre számíthatunk a következő években. Már régóta halogatott eszközbeszerzés ez, de mi jelenleg is azon dolgozunk, hogy megvásároljunk egy ilyen képességekkel bíró vízi járművet. Tudtommal egyébként jelenleg egyetlen ilyen hajó van csak, Budapesten, az pedig nem elfogadható, hogy egy Balaton vízén kigyulladó hajóval jóformán nem tudunk mit kezdeni.
