Danielle McCormack átlagos kislány volt. Egy álmos, alabamai kisvárosban nőtt fel, ahol mint a Guardiannek elmondta, mindenki ismert mindenkit. A megszokott élete 2008 márciusában egyik napról a másikra állt a feje tetejére; nagyjából akkortájt, mikor az egyik buli után – ahol a gyógyszereit egy "vödör" vodkával kísérte le – úgy ébredt, hogy semmire nem emlékszik. No, és hogy csuklik.
„Egy ideig úgy voltam vele, majd elmúlik. Aztán nagyjából egy hét után felkerestem az egyetem orvosát, aki nem igazán vette komolyan a problémámat és hazaküldött. Azt mondta, ez nem betegség, el fog múlni. De nem múlt” – idézi fel. A fiatal nő elárulta, az, hogy mennyit csuklott egy nap, nagyban függött a lelkiállapotától. „Ha stresszes voltam, éjszakáztam, vagy épp buliztam, érezhetően romlott az állapotom."
Danielle szenvedett. És nem csak attól, hogy még a jobb napjain is 10 másodpercenként csuklania kellett, hanem attól is, hogy igazán senki sem vette komolyan a problémáját. Még a családja is azt gondolta, színleli a dolgot. „Csak amikor hazaköltöztem, és hallották, hogy még álmomban is csuklom, kezdtek el komolyan venni” – mesélte.
Mivel a csuklással zavarta az előadásokat és a társait, félbehagyta az egyetemi tanulmányait. Dolgozni szeretett volna, de idővel mindenhol felmondtak neki. „Évek óta nem jártam moziban, de az ismerkedés is pokol volt a csuklás miatt.” Szerencsére a fiatal nőnek azóta rendeződött az élete: férjhez ment és családot alapított, a szülés után pedig a csuklásai is ritkultak, így be tudta fejezni a tanulmányait is.
„15 éve élek a csuklással. Mára elfogadtam, és mentálisan nagyon megerősített, hogy napi szinten küzdök a betegségemmel” – mondja, majd hozzáteszi, ma már azt is biztosan tudja, hogy a krónikus csuklását az egyetemi évei alatt túlzásba vitt droghasználat okozta. „Még az orvosok sem biztosak abban 100 százalékig, hogy mi okozza a krónikus csuklást, de valószínűsítik, hogy a gyógyszerek és az alkohol kombinációja miatt sérült az idegrendszerem és ez az, ami még ma is kihat a szervezetemre.”