A fáradtság, a láz és a duzzadt nyirokcsomók gyakran előforduló, általános kísérőtünetei lehetnek többféle betegségnek, és vérképzőszervi megbetegedésre is felhívhatják a figyelmet – mondja dr. Kárpáti Ágnes belgyógyász, hematológus, a Trombózis- és Hematológiai Központ szakembere. Amint arra Kárpáti doktornő felhívja a figyelmet, a vérképzőszervi megbetegedések egy gyűjtőfogalom, amely tehát számtalan, igen széles skálán mozgó, vérrel kapcsolatos betegséget foglal önmagában. Fontos megjegyezni, hogy a következő tünetek csak általános iránymutatások, melyek tisztázásának érdekében mindig ajánlott hematológus szakorvoshoz fordulni a pontos diagnózis és kezelés érdekében.
Gyengeség, légszomj
A krónikus fáradtság és légszomj gyakran előforduló, mondhatni általános tünetek. Fokozott fizikai aktivitás, szív- vagy tüdőbetegségek esetén rendszeres panasz, emellett azonban vérképzőszervi rendellenességek tünete is lehet. Tartós, egyéb okkal nem magyarázható fáradtság és kimerültség esetén mindenképpen érdemes szakorvosi konzultációt kérni. Az enerváltság és fizikai teljesítőképesség csökkenésének okait kutatva gyakran derül fény vérszegénységre. Ilyenkor a vér – a vörösvérsejtek számának csökkenése, valamint minőségi eltérései, továbbá a vörösvérsejtekben lévő oxigént szállító molekulák mennyiségi vagy minőségi eltérései miatt – nem tudja kielégíteni a szövetek oxigénszükségletét. Általános rossz közérzet, pihenésre sem múló kimerültségérzet vérképzőszervi megbetegedés esetén is sokszor tapasztalható.
Petechiák
A petechiák a bőrön vagy a nyálkahártyán jelentkező apró, tűhegynyi bevérzések. Jellemzően piros, bíborvörös vagy barnás folt formájában és sokszor összefüggő csoportokban jelentkeznek. Ez a tünet gyakran a kapillárisok károsodását, illetve a vérlemezkék számának csökkenését jelzi, ami vérzékenységhez vezethet. Trombocitopénia (a vérlemezkék számának kóros csökkenése) hátterében számos vérképzőszervi megbetegedés állhat, amire alapos hematológiai kivizsgálás deríthet fényt.
Duzzadt nyirokcsomók
Megnagyobbodott nyirokcsomókat az ágyékban, a nyak két oldalán vagy a hónaljárokban tapinthatunk ki, és a szervezetben zajló fertőzésre hívják fel a figyelmet. A keményebb tapintatú, környezetükkel összekapaszkodott, másfél-két centiméternél nagyobb elváltozásokat, amelyek esetleg a test több régiójában is megtalálhatók, mutassuk meg orvosnak a kóros folyamatok kizárása érdekében. Javasolt hematológus szakember felkeresése akkor is, ha azt tapasztaljuk, hogy nyirokcsomóink nem húzódtak vissza, vagy esetleg növekedésnek indultak.
Elhúzódó vérzések
A vérképzőszervi megbetegedések tünetei között említhetők a sebek és sérülések hosszan tartó, nehezen elállítható vérzései, a súlyos orrvérzések vagy az ajkak és fogíny vérzései. Nők esetében a tetemes vérvesztéssel járó, elhúzódó menstruáció jelezheti a háttérben megbújó hematológiai betegséget. Vérzési és véralvadási tüneteket a vérlemezkeszám csökkenése, a vérlemezkék funkcionális zavarai, a kapillárisok megbetegedései és a véralvadási rendszer zavarai okozhatnak. Vérzési és véralvadási tüneteket a számos vérképzőszervi megbetegedés mellett például leukémia és hemofília is okozhat. Hemofíliás betegeknél a véralvadási folyamat szenved zavart, ami miatt egy kisebb mértékű, banális horzsolás is súlyos vérzést okozhat, és a vérzések a vázizomzatot, az ízületeket, valamint a belső szerveket érinthetik.
Éjszakai izzadás és láz
Az éjszakai órákban jelentkező láz, illetve izzadás is utalhat vérképzőszervi megbetegedésre.
Ez is érdekelhet
"Vérképzési zavar gyanúja esetén hematológiai szakrendelés keretein belül tisztázható tüneteink oka. A fizikális vizsgálat és az anamnézis felvétel mellett legtöbbször vérvizsgálatra, (leggyakrabban teljes vérképre) is sor kerül. Emellett a vérkenet mikroszkópos vizsgálatával pontosabb információkat szerezhetünk a sejtszámról, a sejtek méretéről és alakjáról, valamint sajátos jellemzőiről. Ezen kívül sor kerülhet a perifériás vér speciális hematopatológiai vizsgálatára is. Vérzési vagy véralvadási problémák esetén véralvadási vérvizsgálatot is kérünk. Rosszindulatú daganatok gyanúja esetén a laborvizsgálat csontvelőminta-vétellel, illetve nyirokcsomó-biopsziával is kiegészülhet. Szükséges továbbá ezek szövettani, valamint speciális hematopatológiai vizsgálata, továbbá CT-, PET CT- vagy MRI-vizsgálat elvégzése is indokolt a terápia meghatározásához" – magyarázza dr. Kárpáti Ágnes.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Legjobban: