A közelmúlt egyik nagy orvostudományi felismerése, hogy az emésztőrendszer, illetve a benne természetesen előforduló mikroorganizmusok milyen szerteágazó módon befolyásolják az egészséget – ideértve az immunrendszer működését, de akár még a mentális egészséget is. A köznyelvben bélflórának is nevezett „közösségben” számos különféle baktériumfaj megtalálható. Ezek egy része fontos az egészséges működéshez, míg mások károsak lehetnek, mert olyan anyagokat – genotoxinokat – bocsátanak ki, amelyek roncsolják az emberi sejtek örökítőanyagát.
A daganatos betegségek kialakulásában is szerepet játszhatnak
A Juhász Szilvia vezetésével újonnan létrejött Rák Mikrobiom kutatócsoport azt vizsgálja, hogy bizonyos, az emésztőrendszerben élő baktériumok miként befolyásolják a daganatos betegségek kialakulását és lefolyását, illetve milyen jellemző mutációs mintázatok alakulnak ki a különféle fajok által termelt káros anyagok hatására, amelyek azután a sejtek hibás működéséhez vezethetnek. Munkájuk célja, hogy a daganatos betegségek elleni küzdelemben a reaktív, a már kialakult betegséget észlelő, arra reagáló terápiák helyett inkább prediktív, a betegség kockázatát még annak megjelenése előtt jelző eljárások is elérhetővé váljanak.
A kutatók olyan, élő emberi sejtekből – a többi közt kórházi mintavétel során nyert sejtekből – épült háromdimenziós szövetmodellekkel is dolgoznak, amelyek segítségével az emberi szervezetben fennállóhoz hasonló körülményeket tudnak teremteni. Ez hatékonyabb és gyorsabb kutatómunkát eredményez, ami különösen fontos egy olyan területen, ahol az új módszerek gyakorlati alkalmazása hosszú évekig várathat magára.
Ezért fontos a korai diagnosztizálás
A Rák Mikrobiom csoport az intézet ötödik olyan egysége, amely a HCEMM szegedi inkubátorházában alakítja ki laboratóriumát, és mindösszesen a huszonötödik olyan csoport, amely az intézet kötelékében dolgozik. A kutatócsoport szakterülete illeszkedik a HCEMM eddigi munkájába, amelynek fókuszában a népességet súlyosan érintő, öregedéssel összefüggő betegségek állnak.
Ez is érdekelhet
A vastagbél daganatos betegségei túlnyomórészt az 50 év felettieket érintik, és az egész világon Magyarországon a leggyakoribbak népességarányosan, évente több mint ötezer-hatszáz halálos áldozattal. Ha a betegséget korán diagnosztizálják, tízből kilenc beteg még öt év múlva is életben van, de azok között, akiknél előrehaladott állapotban fedezik fel a betegséget, ez az arány tízből alig több, mint egy.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
