Az orvostudomány óriásit fejlődött az utóbbi évtizedekben, ennek ellenére bizonyos betegségek mégis a modernizáció következtében váltak sokkal gyakoribbá a fejlett országok lakosságának körében.
Civilizációs betegségek, avagy hogyan „alkalmazkodott” az emberi szervezet a modern korokhoz
A civilizációs vagy életmódbetegségek annak a következményei, hogy máshogyan mozgunk, táplálkozunk, tevékenykedünk és pihenünk, mint elődeink, vagy ahogy az a szervezetünknek megfelelő volna.
Az érelmeszesedést már az egyiptomi múmiák maradványaiban is kimutatták, mégis a civilizációs betegségek közé sorolható, mivel következményei – a szív- és érrendszeri betegségek, az érkatasztrófák, a trombózis, az infarktus és a stroke – a fejlett országokban a halálozási statisztikák élén állnak.
Az elhízás önmagában is kóros állapotnak minősül, és felgyorsíthatja a szív- és érrendszeri betegségek, daganatos megbetegedések, anyagcsere- és felszívódási zavarok, cukorbetegség, májproblémák, mozgásszervi gondok kialakulását is.
Az aranyér (a végbélnyílás környékén kialakuló visszértágulat) összefügg a székletürítési nehézségekkel, a hátterében pedig a mozgásszegény vagy ülő életmód, a rossz táplálkozási szokások, az elégtelen folyadékbevitel és bizonyos esetekben az egyéni hajlam is állhat.
A felnőttkori mozgásszervi betegségek a gyerekkori mozgásigény és az ergonomikus környezet hiányára vezethetők vissza. Helytelen testtartás esetén az izmokra, ízületi felszínekre és tokokra, az ízületeket körülvevő szalagokra és a csigolyaközti porckorongokra az ideálisnál nagyobb terhelés hárul. Emiatt az első mozgásszervi panaszok akár már 20-25 éves korban is jelentkezhetnek.
A pszichés zavarok, például a szorongás, a depresszió, a pánikbetegség is felkerült a civilizációs betegségek listájára. Ennek oka elsősorban a tartós stressz, amelyet súlyosbít, hogy a feszültség eredményes kezelése helyett sokan káros szokásokban keresik a feszültségoldást, például alkoholfogyasztásban, túlevésben, cigarettában, drogfogyasztásban.
A civilizáció átka
Ha visszanézzük az emberiség utóbbi 10 ezer évének történetét, látjuk, hogy a "nyugat alkonya" már induláskor kódolva volt. A földművelésre való áttérés a növekvő népesség miatt kényszerűség volt. A földműveléssel megjelenő új élelmiszerek egyfelől lehetővé tették a további népességnövekedést, ami a civilizáció hajtóerejévé vált, hiszen egyre újabb és újabb technikai nehézségekkel kellett megbirkózni, másfelől időzített bombaként ketyegtek a 18-19. századig. Az ekkor meginduló rohamos iparosodás és urbanizáció szabadította ki a civilizációs betegségek szellemét a palackból. A ma gyakori és leküzdhetetlen problémát jelentő szív és érrendszeri betegségek, a cukorbetegség, a rák, az autoimmunbetegségek, az atópiás betegségek (allergiás, asztmás, ekcémás) és a mentális betegségként számontartott működési zavarok mind az urbanizáció és a megváltozott táplálkozás összejátszásából alakultak ki.
A főbb tényezők, amelyekkel megsértettük a természetes lét szabályait:
- a gyorsan felszívódó, szénhidrátalapú táplálkozás,
- az idegen fehérjék fogyasztása,
- a természetes fény hiánya és a túlzott higiénia. A nyugati ember tisztaságmániája valahol az 1950-es években vált olyan fokúvá, hogy népességszintű megbetegedési hullámot indított el. A fokozódó sterilitás mára nyilvánvaló következményei egyebek mellett az atópiás (allergiás, asztmás, ekcémás) megbetegedések.
- az urbanizáció nem kellőképpen tudatosított hatása a mozgásszegény életmód. A városi élet, az egyre kevesebb fizikai erőfeszítést igénylő munka a népesség döntő többségénél mozgáshiányt eredményezett. Az ember evolúciója során napi 15-20 kilométer megtételéhez alkalmazkodott. Az utóbbi tíz évben derült fény arra, hogy a mozgás gyulladáscsökkentő hatású, azaz a mozgásszegény életmód olyan hatású, mintha a modern ember elhagyta volna annak a nagyhatású gyulladáscsökkentő szernek a használatát, amit évmilliókon át "szedett". A gyulladásnak ugyanis meghatározó szerepe van a civilizációs betegségek kialakulásában és fennmaradásában.
Bármennyire is megváltozott életmódunk az őskor óta, nem valószínű, hogy ez biológiailag jelentősen átalakítja majd felépítésünket, és az sincsen kilátásban, hogy egy új, szuperintelligens fajjá fejlődjünk. Az állatvilág esetében viszont már más a helyzet: rövid távon is látványos hatást gyakorlunk bolygónk élővilágának összetételére. Éppen ezért kiemelkedően fontos lenne komoly lépéseket tenni elsősorban a klímaváltozás, valamint a túlhalászat és a túlvadászat mielőbbi mérsékléséért.
- mondta el korábban Számadó Szabolcs, evolúcióbiológus a 24.hu kérdésére.