A rendszeres ivók
számára ez nagy megnyugvást jelentett: kutatások tömkelege szerint a napi egy
korty ital pozitívabb a hosszabb élethez, mint az alkohol teljes elkerülése,
írja a The
Guardian. Egy új elemzés azonban megkérdőjelezi ezt a véleményt és a téves
üzenetet a hibás kutatásokra vezeti vissza, amelyek az ivókat beteg és józan
emberekkel hasonlítják össze.
A kanadai tudósok, 107
publikált tanulmányt vizsgáltak meg az emberek ivási szokásaival kapcsolatban. A
legtöbb esetben azt találták, hogy az ivókat olyan emberekkel hasonlították
össze, akik tartózkodtak vagy nagyon kevés alkoholt fogyasztottak, anélkül,
hogy figyelembe vették volna, hogy egyesek egészségi állapotuk miatt
csökkentették az ivást vagy leszoktak. A megállapítás összegzése szerint, az
absztinensek és az alkalmanként ivók között jelentős számú beteg van, akik
rontják a csoport átlagos egészségi állapotát.
Ehhez viszonyítva valóban jobban adatokat mutatnak a mérsékelten ivók.
"Az alkoholipar egy igazi propagandapuccsot
hajtott végre, amikor azt állította, hogy termékeik mértékletes használata
meghosszabbítja az emberek életét." - mondta Dr. Tim Stockwell, a
tanulmány első szerzője, a Victoria Egyetem Anyaghasználat-kutató Kanadai
Intézetének tudósa. "Ráadásul a
kutatások hatással voltak a nemzeti alkoholfogyasztási irányelvekre, az alkohol
okozta betegségekre vonatkozó becslésekre világszerte, és gátat képeztek az
alkohollal és a közegészséggel kapcsolatos hatékony politikai döntéshozatal
számára." - tette hozzá. A részleteket a Journal
of Studies on Alcohol and
Drugs című
folyóiratban teszik közzé.
Ez is érdekelheti
Az alkohol egészségre
gyakorolt hatásáról szóló számos tanulmány olyan görbét mutatott, ahol a
halálozási arány a legalacsonyabb azok körében, akik keveset isznak. Amikor a
kanadai kutatócsoport elemzésükben egyesítette a tanulmányok adatait, kimutatta,
hogy a könnyű és mérsékelt alkoholfogyasztók - akik napi egy-két pohárnyi
mennyiséget fogyasztanak - 14 százalékkal kisebb kockázattal haltak meg a vizsgált időszakban,
mint az absztinensek.
A látszólagos előny
azonban közelebbről megvizsgálva elpárolgott. A legjobb minőségű
vizsgálatokban, amelyekben fiatalabb emberek vettek részt, és amelyekben
ügyeltek arra, hogy a korábbi ivók és az alkalmi ivók ne minősüljenek
absztinensnek, nem volt bizonyíték arra, hogy a könnyű vagy mérsékelt
alkoholfogyasztók tovább élnek. Ez csak azokban a gyengébb kutatásokban
mutatkozott meg, amelyek nem különítették el a korábbi ivókat és az élethosszig
tartó absztinenseket.
„A legtöbb korábbi tanulmányban eltúlozták az alkohol egészségre
gyakorolt előnyeit, míg a káros hatásait alábecsülték” - mondta Stockwell.
A mostani egyre
hangosabb vélemények szerint nincs biztonságos mértéke az alkoholfogyasztásnak.
Egy néhány éve megjelent tanulmány is alátámasztotta ezt a
nézetet. Azt találták, hogy az alkohol 2,8 millió halálesethez vezetett
2016-ban, és a 15 és 49 év közöttiek korai halálozásának és rokkantságának
vezető kockázati tényezője volt. Az 50 év felettiek körében a nők körében a
rákos megbetegedések 27%-a, a férfiak 19%-a pedig alkoholfogyasztási
szokásaikhoz köthető.
Tavaly pedig egy közel
félmillió kínai férfi bevonásával készült tanulmány, több mint 60
betegség kialakulásához, köztük májzsugorhoz, agyvérzéshez, számos
gyomor-bélrendszeri daganathoz, köszvényhez, szürkehályoghoz és gyomorfekélyhez
kapcsolta az alkohol fogyasztását.
"Az alkohollal és az egészséggel kapcsolatos tanulmányok, torzítások
tárgyát képezhetik, még akkor is, ha jól végzik őket" - mondta Dr. Iona
Millwood, az Oxfordi Egyetem munkatársa, a kínai férfiak tanulmányozásának
társszerzője. „Ennek az az oka, hogy az
ivási szokások hajlamosak korrelálni más tényezőkkel, például a dohányzással és
a társadalmi-gazdasági helyzettel, és az emberek gyakran változtatják alkoholfogyasztási
szokásaikat romló egészségi állapotuk miatt. Egyre több bizonyítékot látunk
arra vonatkozóan, hogy a mértékletes alkoholfogyasztás nyilvánvalóan jótékony
egészségügyi hatásai nem valószínű, hogy ok-okozati összefüggésben állnak
egymással.”
Legjobban: