Kismedencei mozgásterápia
A medencefenéknek kettős, egymással ellentétes feladata van. Az egyik a hasüreg alsó pólusának lezárása, a másik a húgycső, a hüvely és a végbél áthaladásának, valamint ezek megbízható működésének biztosítása. Az izmok, a kötőszövet károsodása esetén a medencefenék gyengül, tartó funkciója elégtelenné válik, ennek következtében a nyílások megsüllyedhetnek, zárófunkciójuk csökkenhet. A mozgásterápia célja a medencefenék izomzat erejének, állóképességének növelése. Az izomerősítés általános alapelve a fokozatosság. A koncentrikus az excentrikus és az izometriás erősítést naponta többször, meghatározott ismétlésszámmal kell végezni.
Bizalomteljes légkörben
A kezelés menetének első lépéseként minden betegnek le kell küzdenie gátlásait, szorongásait az orvos, illetve a gyógytornász előtt ahhoz, hogy beszélni tudjon erről a számára intim, kínos témáról, miszerint bizony sokszor nem tudja tartani a vizeletét. A szakembereknek tudniuk kell az inkontinencia kialakulásának pontos idejét, körülményeit, jellegzetességeit, amivel az inkontinencia súlyossága is felmérhető. Tájékozódniuk kell a beteg életmódjáról, foglalkozásáról, sportjáról, szokásairól, Fontos, hogy megteremtődjön egy bizalomteljes légkör, mivel jó eredmény csak pontos diagnózis ismertében érhető el. A beszélgetésekből a betegnek erőt kell gyűjtenie, motivációt kell éreznie a torna elsajátításához.
Trükkök, feladatok
Abban az esetben, ha a beteg nem képes aktívan és tudatosan működtetni medencefenék izomzatát, akkor a gyógytornász a tréning megkezdése előtt megéreztetési technikát alkalmaz (önkontroll gyakorlatok, ill. hüvelyi izomserkentő technikák). Ezeket a gyakorlatokat követheti a medencefenék izomzat aktív erősítése kombinált mozgásformákkal. A mozgásprogramot a gyógytornász kiegészítheti tartásjavító, keringést serkentő és ráhangoló, relaxációs feladatokkal is. Az otthoni feladatok összeállítása, a feladatok végzésének rendszeres ellenőrzése is a mozgásterápia része.
A kismedencei fizioterápia nem csak a medencefenék izomzatának befolyásolása a fizioterápia eszközeivel, hanem egyéb fizioterápiás módszereket is bevet, úgymint a biofeedback, a különféle elektroterápiás eljárások, a beteg oktatása és életvezetési tanácsok adása.
A biofeedback kezelés visszajelzést nyújt a betegnek a máskülönben nehezen érzékelhető medencefenék izomzat működéséről. A végbélbe, vagy a hüvelybe vezetett szondák érzékelik az izom összehúzódását és ezt hallható, vagy látható jelekké alakítják át.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A hüvelysúlyok kúp alakú segédeszközök, amelyek reflexesen aktiválják a medencefenék izmokat. A legkönnyebb súly a hüvelybe helyezve, a gátizmokat megfeszítve bent tartható. Ahogy a medencefenék izomzata erősödik, egyre nehezebb súlyt lesz képes megtartani. Az izom erejének növekedése mérhető. A súlysorozat alkalmazása a gáttorna tréning fázisának szakaszában alkalmazható segítség. Erős, feszes izomzattal a medencefenék alkalmassá válik fiziológiás feladata betöltésére. A medencefenék izomzat erejétől függ a hüvelysúly megválasztása.
Az elektroterápiás kezelésekkel a húgycső külső záróizma és a végbél záróizma szelektív ingerárammal kezelhető, erősíthető.
Az izom mindig fejleszthető
A relaxációs gyakorlatok sokat segítik a ráhangolódást, az általános feloldódást. Lazítás közben a testséma tudatosul, az érzetekre való koncentráció növelhető.
A bemelegítés a végtagokon, kis amplitúdójú, gyors ritmusú mozgásokkal kezdődik.
A helyes légzésre a torna során mindvégig nagy figyelmet kell fordítani. Belégzésnél ne feszüljön meg a hasizom, a feladatok közt a nem szabad visszatartani a lélegzetet. Izometriás gyakorlatokkal az izom feszítés és lazítás tudatosítása, a közte lévő érzetkülönbség megismertetése a cél.
Az ágyéki gerincszakasz mobilizálása, a medence dőlésszögének beállítása, a kismedencében lévő szervek (hólyag, méh) optimális helyzetét biztosítja.
A szelektív izomműködés kialakítása részben a végbél körüli és a hüvely körüli izomgyűrű külön működtetését jelenti, másrészt a gátizom független működtetését a többi medence izomtól. A kezdő gyakorlatokat naponta kétszer, háromszor kell végezni, mert ezek pontos elsajátítása után lehet áttérni a tréning fázisra. A tréning gyakorlatai ráépülnek az előzőkre, a cél a medencefenék izmok megerősítése, mely megalapozza a tudatos védekezést a hasűri nyomást fokozó helyzetekben.
A gátizmok megfeszítésekor a maximális kontrakcióhoz vezető utat érdemes felosztani négy szakaszra, mintha a hüvelyben egy lift lenne, ami a gátizom egyre erősödő szorításával emeletről emeletre halad felfelé a legmagasabb pontig, a szintek közt kis szüneteket tartva. A visszafelé út fokozatos lazítással történjék (Kegel gyakorlat). A tréning a fázisban a gyakorlatokat fokozatosan terhelő testhelyzetekben kell végezni: négykézláb állásban, térdelésben, székről felálláskor, fekvésből felkeléskor, lépcsőn járáskor, állva, szökdelés közben. Meg kell tanulniuk a betegeknek, hogy a hasprést fokozó helyzetekben feszítsék meg gátizmaikat. Cél, hogy ez a működés automatizálódjék, hogy köhögéskor, tüsszentéskor a vizeletcsöpögés megelőzhetővé váljon.
Legalább három hónapi kitartó, állandó gyakorlás után mutatkozik eredmény, ha elhiszik hogy az izom még idős korban is fejleszthető, erősíthető.
Ez is érdekelhet
Forrás: Fridrichné Nagy Andrea, Balogh Ildikó
Semmelweis Egyetem Egészségügyi Főiskolai Kar Fizioterápiai Tanszék
Tápainé Bajnay Márta
Semmelweis Orvostudományi Egyetem I. sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika
