Akár infarktus után is mindenki rendszeresen mozogjon, sportoljon.
Az amerikai szívbetegeknek csak kis hányada mozog annyit, amennyit egészsége érdekében orvosai javasoltak. Csaknem 300 ezer koszorúérbeteg és egészséges felnőtt vizsgálatáról számol be az egyik legtekintélyesebb szakfolyóirat, az Americal Journal of Cardiology.
A kutatók Guixiang Zhao vezetésével elemezték a 2005-ben végzett hatalmas fölmérés adatait, amiben több százezer amerikai életmódi körülményei szerepeltek. Ebben a tanulmányban csak a koszorúér-betegségre és a rendszeres, vagy rendszertelen testmozgásra vonatkozó információkat emelték ki.
Hangsúlyozzák, hogy az USA-ban - és valamennyi, iparilag fejlettnek minősülő országban - a szív- és érrendszeri betegségek vezetik a halálozási statisztikát. Ezekben az államokban átlag minden második ember valami ilyen kórkép - szívinfarktus, szívelégtelenség, szélütés - következtében fejezi be az életét.
A betegség jelentősége miatt a két nagy amerikai szívgyógyász társaság, az American Heart Association (AHA) és az American College of Cardiology (ACC) közös ajánlást dolgozott ki, amit valamennyi kórházban vagy orvosi rendelőben részletesen elmondanak a betegeknek. Ennek egyik fontos része annak az ismertetése, mennyire szükséges, hogy akár infarktus után is - a beteg állapotától függő, optimális terhelés formájában - mindenki rendszeresen mozogjon, sportoljon.
Zhao és munkatársai összehasonlították a szívbetegségben szenvedő és a makkegészséges amerikai felnőttek adatait arról, hogy mennyi fizikai mozgást végeznek. Az eredmény mindkét csoport szempontjából meglehetősen lehangolónak bizonyult.
A betegek életkorát és fizikai állapotát is figyelembe véve a személyre szabott, optimális fizikai terhelést rendszeresen az érintetteknek csak 40 százaléka teljesítette, a mérsékeltnek mondható mozgásigénynek csupán 32 százalék felelt meg, rendszeres, élénk testmozgásról legfeljebb 22 százalék számolt be.
Ami a 2005-ben gyűjtött adatokat illeti, az egészséges amerikai felnőttek sem mozogtak sokkal többet. Optimálisnak vehető testmozgást a kérdőívre válaszolók 49 százaléka sorolt fel és kemény, rendszeres fizikai aktivitást csak 29 százalék teljesített.
A rendszeres mozgás rendkívüli előnyét a szívbetegek esetében számos tudományos vizsgálat és statisztikai értékelés egyértelműen bizonyította. Azoknál a koszorúérbetegeknél, akik a rendszeres mozgó, orvosainak tanácsát megfogadó csoportba tartoztak, csaknem felére csökkent a szívroham ismétlődésének a kockázata.
Zhao a tanulmány végén hangsúlyozza, hogy eredményeik szerint azok az emberek, akik koszorúérbeteggé váltak, még ritkábban hajlandók a mindenki számára egészségesnek számító testmozgással foglalkozni, mint azok, akiknek nincsen betegsége. Ez azért gond, mert a rendszeres mozgás mindenki számára javasolt, de a szívbetegeknek - kezelőorvosukkal megbeszélt mértékben - létfontosságú.