A férfiak bélflórája ugyanakkor szerepet játszhat az 1-es típusú cukorbetegség elleni védelemben - derül ki az című szakfolyóirat legutóbbi számában megjelent tanulmányból, amelynek alapján a mikrobák működése a nemi hormonoktól is függ.
"A nem szerepe régóta ismert a leggyakoribb autoimmun betegségek esetében, de az összefüggést mindeddig nem sikerült tisztázni. A mikrobák és a nemi hormonok kapcsolata, illetve ennek az immunrendszerre való hatása lényeges kutatási téma, hiszen új utakat tárhat fel az autoimmun folyamatok azonosításában, megelőzésében és kezelésében" - mondta a szerzőként közreműködő Alexander Chervonsky, a Chicagói Egyetem munkatársa.
Kutatások szerint nemcsak a nemnek, hanem bizonyos környezeti és nem hormonális tényezőknek is szerepük van az autoimmun betegségek kialakulásában. A kórokozómentes környezetben nevelkedett állatoknál nem jelentkezett az 1-es típusú cukorbetegség esetén megfigyelt nemi arány.
Jelen tanulmányban Chervonsky és csapata rámutat, hogy a baktériumkolóniák a hím és nőstény egereknél a serdülőkor elérésekor különbözővé válnak, míg a nőstény és ivartalanított hím egyedeké inkább hasonlítanak. Ezek az eredmények arra engednek következtetni, hogy a nemi hormonok befolyásolják a baktériumkolóniák formálódását. Amikor a szakértők kórokozómentes környezetben nevelték az egereket, majd különböző baktériumoknak tették ki őket, rájöttek, hogy csak bizonyos mikrobák felelnek kifejezettek a hímek 1-es típusú cukorbetegség elleni védelméért.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Összességében tehát arról árulkodnak az eredmények, hogy a hormonok és a mikrobák együttműködésével valósul meg a hímek védettsége az autoimmun betegségekkel szemben. "Tanulmányunk hozzájárult a hormonok és a mikrobák interakciójának pontosabb megismeréséhez az immunrendszer működésének tekintetében, ami az első lényeges lépés az új kezelési lehetőségek megalkotásához" - tette hozzá Chervonsky.
