A május 10-ét jelölte meg a szívelégtelenség napjaként, azonban azt is szeretné elérni, hogy az emberek ne csupán 24 óráig érezzék fontosnak szívük egészségét, hanem egész életük során fordítsanak rá kellő figyelmet. Egyetlen törődésre fordított nap ugyanis csak a szívelégtelenség elleni küzdelem kezdete lehet, hiszen a hangsúly éppen a folyamatos odafigyelésen van.
Összetett kezelést kíván
A szívelégtelenség a szív működésének olyan zavara, melynek következtében a vérkeringés nem tudja biztosítani a szervek és szövetek számára a mindenkori igényeknek megfelelő oxigént és tápanyagot. Emiatt a beteg fáradékonyságról és nehézlégzésről, lábdagadásról számol be. Enyhébb esetben ez csak terheléskor jelentkezik, súlyos esetben már nyugalomban is vérellátási zavar, és a fontos szervek, mint például a vese és az agy működési zavara jöhet létre - hangsúlyozta dr. Nyolczas Noémi.
A szívelégtelenség kezelése napjainkban meglehetősen összetett kezelési stratégiát kíván, ami az optimális gyógyszeres kezelésen túl magában foglalja a különböző eszközös kezelési módok alkalmazását. Ezek a kezelési módok javítják a betegek életminőségét, s meghosszabbítják élettartamukat. Azokban az estekben, amikor a betegeknél a gyógyszeres, illetve az eszközös kezelés ellenére továbbra is súlyos panaszok állnak fenn, válogatott esetekben lehetőség van szívtranszplantációra.
Ugyanakkor egyre nagyobb szerepet kap a korábbi csak a kórházban használatos rövidtávon alkalmazott műszív terápia mellett a hosszú távú, a beteg otthoni tartózkodását is lehetővé tevő műszívkezelés. Ezzel az eljárással javítható a végstádiumú szívelégtelen betegek esélyei a későbbi szívátültetésre, de bizonyos esetekben arra is alkalmas, hogy végleges terápiaként szolgáljon, amivel segíti a donorkrízis megoldását is.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Az idősebbek nagyobb veszélyben vannak
Mint dr. Nyolczas Noémi hangsúlyozta, nagyon fontos, hogy a betegek megfelelő szintű betegellátásban részesüljenek, ez azonban leghatékonyabban és legmagasabb szakmai színvonalon csak egy jól szervezett gondozási program keretében, az úgynevezett beteg gondozása során végig folytatni kell.
A nemzetközi adatok alapján a felnőtt lakosság mintegy 3 százaléka szenved szívelégtelenségben, azonban a 65 év fölöttiek körében a betegség megjelenése akár elérheti a 10 százalékot is. Az elmúlt 15 év terápiás sikerei ellenére a betegség progresszív és magas halálozású. A diagnózis felállítását követő 4 éven belül a betegek közel 50 százaléka meghal, ugyanakkor a legsúlyosabb állapotú betegek fele pedig nem éri meg az egy évet sem.
Ez is érdekelhet
