A pszoriázis nevű bőrbetegség során vörös, hámló foltok vagy plakkok alakulnak ki. Ismert, hogy a betegség a bőrön kívül más szervek működését is befolyásolja, hiszen a pszoriázisos ( pikkelysömörös ) betegeknél magasabb a szívinfarktus, a szélütés (stroke) és egyes daganatos betegségek kockázata. Jelenleg a pszoriázis kezelésére két korszerű stratégia érhető el: az egyik a tumor nekrózis faktor (TNF) nevű anyag gátlásából áll, a másik, helyileg használt alkalmazás a gyulladás csökkentésére törekszik.
A TNF gátlása biológiai módszer, ennek során a gyulladást meghatározó jelátvitel blokkolása történik. Régebben szisztémás kezelést is alkalmaztak, melyet fototerápiával (lézer vagy UV) egészítettek ki. A sugárzás a gyorsan szaporodó bőrsejtek növekedését fogja vissza - gyakorlatilag ezen elemek okozzák a betegséget.
A Kaiser Permanente Orvosi Központ (Los Angeles, Egyesült Államok) munkatársai a különböző módszerek szívinfarktus kockázatára kifejtett hatásait elemezték ki. A 8845 résztvevő 57 százalékánál helyi kezelést alkalmaztak, míg 19 százalék legalább két hónapja szedett TNF-gátlót, míg 24 százalék régebbi szert használt fénykezeléssel kiegészítve. A hosszútávú elemzés megállapította, hogy a helyi kezeléshez képest a TNF-gátló 50 százalékkal, a régi gyógyszerek fényterápiával 46 százalékkal mérséklik a szívinfarktus kockázatát.
Dr. Jashin Wu és munkatársai szerint a TNF-gátlók csökkentik más autoimmun betegségek kockázatát, ugyanakkor sajnálatosan mellékhatások is fellépnek, például nő a fertőzések száma, illetve daganatok alakulhatnak ki. Ugyanakkor az erek gyulladásának csökkentése kedvező hatást fejt ki a szív- és érrendszer állapotára.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
