Közismert, hogy nyáron mennyire fontos a bőséges folyadékpótlás. Valójában azonban nagy melegben a fokozott verejtékezés nemcsak víz-, hanem nátriumveszteséggel is jár. Dr. Wittmann István, a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ Nephrológiai Diabetológiai Centrum igazgatója az egyetem online magazinjának nyilatkozva elmondta, ha ilyenkor nem pótoljuk együttesen a folyadékot és a nátriumot, abból életveszélyes szívritmuszavarok alakulhatnak ki. A nátriumveszteséget egyetlen módon pótolhatjuk: fokozott sófogyasztással. „Az elmúlt néhány hétben sajnos több olyan beteg érkezett klinikánkra, akik emiatt kerültek életveszélyes állapotba” – árulta el a professzor.
Észrevétlenül is kialakulhat a baj
Kitért rá, a nátriumhiánynak nincsenek jól felismerhető, specifikus tünetei. Általános rosszullét, alacsony vérnyomás, gyengeség, kedvtelenség jelezheti a bajt. Mivel nem könnyű felismerni, fontos, hogy gondoljunk a veszélyre. Ha sokat izzadunk, például szabadtéri munkavégzés során, akkor akár négy-öt liter folyadékra is szüksége lehet szervezetünknek. A folyadékbevitel mellett pedig a sóbevitelünket is fokoznunk kell.
„A megelőzéshez elég, ha a szokásosnál bővebben sózzuk meg az ételt. Ha valaki ebben a melegben rosszullétre panaszkodik, itassunk vele vizet, és a következő étkezésnél legyen gondja arra, hogy alaposan sózza meg az ételét” – fogalmazott Wittman doktor. Hozzátette, ha valaki alacsony nátriumszinttel kerül be a kórházba, az ellátásához a legnagyobb óvatosság szükséges. A folyamatot ugyanis csak nagyon lassan szabad megfordítani. A gyors pótlás visszafordíthatatlan, súlyos szövődményekkel járó központi idegrendszeri károsodást okozhat.
Mégsem káros a túl sok só?
„Tudom, hogy olybá tűnik, hogy az orvosok maguknak mondanak ellent. Ősztől tavaszig valóban az az optimális, ha nagyon kevés sót viszünk be a szervezetünkbe. Átlagosan 700 millilitert verítékezünk naponta, ami 24-25 fokot feltételez. Ennél magasabb hőmérsékletnél megfordul a tendencia, és kifejezetten sóznunk kell” – húzta alá a szakember. „Nagyon trükkös ez a dolog: az év nagy részében a fokozott sófogyasztás ellen neveljük a betegeket, ráadásul az alacsony nátriumszintnek nincs speciális tünete, nehezen felismerhető, és óvatosan kezelhető. Tudom, bonyolultnak tűnik, de a hőmérséklethez is adaptálnunk kell a sófogyasztásunkat, ez is a tudatos életvitel része kell, hogy legyen” – emelte ki.
Dr. Wittmann István összességében azt javasolja, hőség idején a szokásos sóbevitelünk többszörösét igyekezzünk megcélozni. Nyilván az egyéni ízlést is figyelembe véve, de merjük bátran sózni ételeinket. Ez általában elegendő is a hiányállapot kivédéséhez.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
