HáziPatika.com: Az immunrendszer összetett struktúra. Meg lehet egyáltalán határozni, hogy a szervezetben hol találhatóak az alkotórészei?
Dr. Kádár János: Nézze, az immunrendszer nagyon sok helyen jelen van. Fel lehet osztani, hogy hol, de ennek van talán a legkevesebb értelme, mert a szervezetben majdnem mindenütt: a csontban, a májban, a lépben, a bélben , az agyban, az erek falában, a bőrben. Inkább arról érdemes beszélni, hogy specializálódott funkciójú sejtek vannak: felismerő, a felismert antigéneket bemutató-átalakító, a szervezet számára értelmező sejtek, illetve memóriasejtek, amelyek később ezt az utat megspórolják, és gyorsabb választ tudnak generálni, továbbá ilyen-olyan pusztító aktivitású sejtek, amelyek részben maguk pusztítanak, részben különféle egyéb pusztító sejteket odavonzó anyagokat termelnek - vagy megjelölnek sejteket, amelyeket majd más sejtek elpusztítanak.
HáziPatika.com: Olyan részeit ki lehet emelni az immunrendszernek, amelyek központi jelentőségűek?
Dr. Kádár János: Úgynevezett központi karmester még hely szerint sincs: tehát nem mondhatjuk, hogy például a bőrben lenne, de a májban, mondjuk, nincs. Próbáltak ilyen funkciókat adni egyes immunológiai sejteknek vagy hírvivő molekuláknak, de kiderült, hogy ezek sem központi szerepet játszanak, hanem sokféle hatásuk van.
HáziPatika.com: Nincs tehát olyan sejt, amely irányítaná a többit.
Dr. Kádár János: Nincs ilyen. Olyan van, hogy látjuk, hogy bizonyos autoimmun folyamatok bizonyos sejtféleségekhez jobban kötődnek. Például kilökődési folyamatok: a megtermékenyült petesejt meg nem tapadása a méhben lehet bizonyos sejtszaporulat következménye. Ilyenek vannak, de központi akarat nincs.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
HáziPatika.com: Gyakori kijelentés, hogy aki sokat betegeskedik, annak gyenge az immunrendszere. Van értelme egy ilyen állításnak?
Dr. Kádár János: Az immunrendszer gyengeségének vagy erősségének felvetése nagyon leegyszerűsített dimenzió. Az immunrendszerben legalább százféle résztvevő van, amelyet ismerünk, és lehet még pár száz, amelyet nem tudunk pontosan nevesíteni. Ezek mind mást akarnak: az egyik szaporodni, a másik növekedni, a harmadik emlékezni, valamelyik aludni, más ölni, raktározni, bemutatni, és így tovább. Ez nagyon bonyolult hálózatot alkot, és nem lehet azt mondani, hogy a hálózat egészét gyengítem vagy erősítem. Inkább úgy képzeljük el, mint egy vízágyat: ha az egyik helyen lenyomom, a másik ponton kidudorodik. Bizonyos funkciókat lehet gyengíteni vagy serkenteni. Ha valaki sokat beteg, akkor ez jelezheti, hogy gyengébb az immunrendszere, de az antigénsokaság és -változékonyság miatt akár azt is, hogy nagyon sokféle dologgal találkozott.
HáziPatika.com: Amikor a hétköznapokban arról beszélünk (mint láttuk, pontatlanul), hogy gyengítjük vagy erősítjük az immunrendszert, akkor alapvetően három dologra gondolunk: az életmódra, a táplálkozásra és a gyógyszerekre.
Dr. Kádár János: És ez mind fontos is. Úgy mondanám, hogy ha az immunrendszer egészséges, akkor működését harmonikussá kell tenni. És akkor harmonikus, ha jól tud alkalmazkodni a környezethez.
HáziPatika.com: Milyen jelei lehetnek, ha felborul ez a harmónia?
Dr. Kádár János: Gyulladásos betegségek, ízületi gyulladás, hajhullás, fekélyek a szájban, felhalmozódó vírusfertőzések, autoimmun betegségek, daganatos betegségekre való hajlam, a genetikai betegségek erősebb kiütközése. Funkciózavarok.
HáziPatika.com: A viszonylag gyakori pollenallergia is már erre a harmóniazavarra mutat?
Dr. Kádár János: Az allergiák is idetartoznak, igen: ezek hibás vagy haszontalan szabályozás következtében jönnek létre. De hogy visszakanyarodjak az immunrendszer befolyásolásának pilléreihez: ide tartozik a harmonikus együttműködés a környezettel, a stressz - a rendszeres, kellő mértékű és megoldott stressz -, továbbá a szervezet minden funkciójának igénybevétele, vagyis a kellő fizikai terhelés. A bélflóra is borzasztóan fontos, hiszen ez a baktériumok belső biológiai rendszerével óriási felületen érintkezik. És persze a gyógyszerek is - de úgy is kibővíteném ezt a kört, hogy az immunrendszert el kell látni minden jóval. Tehát ha Magyarországon kevés a szelén a földben, akkor ezt ellensúlyozni kell. Fontos ugyanakkor, hogy a környezet mikroingerei a szervezetet megfelelő módon érjék: ha túl sok éri, nem jó, de ha semmi, az sem.
HáziPatika.com: Mondana erre példát?
Dr. Kádár János: Az embereket a bélférgek manapság már kevésbé fenyegetik a civilizált országokban - egyes feltételezések szerint pedig a szervezet ilyetén ingerlésének elmaradása a forrása például a gyulladásos bélbetegségeknek. A túlzott inger pedig olyan ökölcsapás a szervezetnek, amellyel nem tud megbirkózni, így betegség lesz belőle - mondjuk, férgesség, ha már ennél a példánál vagyunk.
HáziPatika.com: Az következik ebből, hogy érdemes volna például valamiképpen imitálni a testünkben a korábban a bélféreg keltette ingert?
Dr. Kádár János: Az ismétlődő felső légúti hurutok visszaszorítására ma is van olyan készítmény, amely több kórokozóval ingerli a légutak nyálkahártyáját, ami részben specifikus immunválaszt generál - amivel ingerlem, az ellen lesz védekezés -, részben aspecifikusat - a nyálkahártya általában sok mindenre fog reagálni -, és ráadásul az allergiás betegségek egy része is ritkább lesz.
HáziPatika.com: Gyakran lehet hallani, hogy mai környezetünk annyira "steril", például olyan sokat mosakodunk, amivel már problémát okozunk az immunrendszerünknek, mert nem képes tanulni.
Dr. Kádár János: Ez pillanatnyilag a világ jó nagy részén nem elsőrendű probléma, hiszen rengetegen nyomorban élnek. De steril környezetben tényleg nagyobb lehet a baj. Az ilyen környezetben született és nevelkedett egerek például hamarabb elpusztulnak. A megfelelő ingerek valóban fontosak.
HáziPatika.com: Ami a táplálkozást illeti: valóban lehet olyan ételeket választanunk, amellyel az immunrendszerünket támogathatjuk?
Dr. Kádár János: Van egy úgynevezett linkage disequilibrium nevű jelenség: a különféle tulajdonságok csomagban öröklődnek, és azok maradnak meg, amelyek inkább hasznosak - de léteznek és potyautasként megmaradnak azért haszontalanok is. Az egyik legközismertebb a C-vitamin szintézisének zavara: alig van faj, amely ezt a fontos vitamint nem tudja maga előállítani, de az ember például ilyen. Kisebb jelentőségű kártékony mutációkról beszélünk - ezek ellensúlyozását pedig a különféle tápanyag-adalékok és vitaminok igenis elősegítik: a folsav, a D-vitaminok, a B-vitamin - és így tovább. Vagy ott vannak az antioxidánsok : az életben a Földön bizonyos szempontból minden jelenség elektrontranszfer, égés, oxigénnel egyesülés: minden erről szól a rozsdásodástól a robbanómotoron át a gondolkodásig. Ezek nem száz százalékig szigetelt pályán futnak, a környezet pedig - legyen ez a sejten kívüli tér vagy egy másik sejt - az adott helyen hasznos, de másutt káros szabad oxidgyökök ellen nem védett. Ez részben azért baj, mert elpusztulhat egy sejt, amelynek nem kellene elpusztulnia, részben pedig, mert bizonyos zsírok átalakulnak és rákkeltővé válnak a szervezetben. A szabad oxidgyökök megfogására célzottan adott vitaminok tehát különösen hasznosak.
HáziPatika.com: Jut ezekből elegendő ma az emberek szervezetébe Magyarországon?
Dr. Kádár János: Hazánkban az emberek igen nagy része mélynyomorban él, így természetes, hogy nem az antioxidánsokra gondol, hanem egy szelet kenyérre. De ha a jóléti szűk réteget nézem, még számukra sincs ez kellő mértékben ismertetve. Úgyhogy itt még nagyon sok tennivaló lenne.
