Tóth Nikoletta 45 éves, inzulinrezisztenciában (IR) szenvedő beteg. Tünetei tizenegy évvel ezelőtt jelentkeztek, amikor várandós anyukaként nagyon gyorsan, nagyon sokat hízott. A súlyfeleslegnek akkor még nem tulajdonított nagy jelentőséget, csak akkor, amikor kisfia születése után nem sikerült visszafogynia, pedig sokat diétázott. Nem evett finomított lisztet, kerülte a cukros ételeket, italokat, és a lehetőségekhez képest igyekezett rendszeresen mozogni is. Időközben más egészségügyi problémák is jelentkeztek a budapesti nőnél, többek között állandósult tompaság, fáradtság, rossz közérzet, amelyek különösen étkezés után félórával váltak intenzívvé. "Mivel már az életminőségemet is rontotta az állapotom, elkezdtem kutakodni az interneten, hogy mi lehet ez" - mondta lapunknak Tóth, aki arra jutott, hogy valószínűleg cukorbeteg vagy inzulinrezisztens.
Életformaváltás nélkül nem megy
Gyanújával először a körzeti orvosánál járt, de állítása szerint az orvos nem vette komolyan, sőt, egy félmondattal meg is alázta a túlsúlya miatt. Noha eljutott a cukorterheléses laborvizsgálatra, inzulinterheléses tesztet - ami igazolja az inzulinrezisztenciát - akkor nem végeztek rajta. Utóbbit saját költségen egy magánlaborban csináltatta meg, majd felkereste egy magánklinika endokrinológus szakemberét. Innentől kezdve érezte, hogy jó kezekben van, mert orvosa az első találkozáskor, a leletek ismerete nélkül is jelezte neki, hogy valószínűleg inzulinrezisztenciában szenved (amit természetesen a leletei is alátámasztottak).
"Sokan gondolják azt, hogy az IR egy divatbetegség"
A cukorbetegség előszobájaként is ismert inzulinrezisztenciát Magyarországon is rengeteg embernél diagnosztizálják. Érintettekkel beszélgettünk arról, hogyan ismerték fel a betegséget annak ellenére, hogy az rendszerint nem mutat semmilyen jellegzetes tünetet.
"Az első 3 hónapban úgy éreztem, éhen halok"
A sokak által tévesen csak "divatbetegségként" aposztrofált inzulinrezisztenciát (IR) nem érdemes félvállról venni. Bár esetenként gyógyszerszedésre is szükség lehet, az IR terápiájának két legfontosabb pillére a megfelelően összeállított étrend és a rendszeres mozgás. Érintetteket kérdeztünk arról, milyen életmód segít nekik betegségük kordában tartásában.
Kezelése az első tünetek megjelenése után három évvel kezdődött. Orvosa kezdetben szigorú diétát írt elő terápiaként (lásd keretes írásunkat), majd később, ezzel párhuzamosan gyógyszeres kezelést is a gyorsabb fogyás érdekében. "Orvosi tanácsra életformát is váltottam. Egészségesen étkezem, sokat mozgok. Naponta tíz kilométert sétálok, illetve szobabiciklizek és hetente kétszer úszni megyünk a családdal" - osztotta meg velünk interjúalanyunk, aki szerint nagyon nehéz minden étkezési szabályt betartani, de megtanult ezzel együtt élni. Az elején például minden élelmiszert lemért, ma már ránézésre is megy, hogy miben mennyi szénhidrát van. Utóbbit megkönnyíti, hogy ugyanazokat a termékeket vásárolják, amióta kiderült, hogy IR-es. Azt mondja, neki a jó közérzete és a támogató családja fő motivációja. Sikerként értékeli, hogy inzulinrezisztenciája az elmúlt évek alatt nem fejlődött 2-es típusú cukorbetegséggé, amit a korai felismerésnek és a radikális életformaváltásnak tulajdonít.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Sajátos anyagcsere mintázat
Dr. Gasparics Roland diabetológus főorvos, a Szent Imre Kórház Anyagcsere Osztály osztályvezető-helyettese úgy látja, hogy az IR megítélése manapság két szélsőség között ingadozik. Sokan divatos hóbortként tekintenek az IR-re, és még az álmatlanságukat is ezzel magyarázzák, míg mások csak legyintenek rá, hogy ez nem komoly probléma. Szerinte az igazság valahol a kettő között lehet. "Az én megközelítésemben az inzulinrezisztencia nem betegség, hanem egy sajátos anyagcsere mintázat. Ilyenkor a szervezet egyszerűen máshogy áll hozzá a tápanyag-hasznosításhoz" - mondta a szakorvos.
A szakértő szerint abból lehet kiindulni, hogy az IR-nél megváltozik a tápanyagfelvétel módja és minősége. "Évmilliókkal korábban ez a raktározási mánia evolúciós előny volt, mert az ősember tovább tudta tárolni a tápanyagot a következő vadászatig, egy fizikailag nagyon aktív életmód mellett. A modern korban ez a túlraktározás már inkább átok" - mondta Gasparics, aki szerint az IR-t úgy lehet elképzelni, mint a világos bőrt. A hasonlattal arra utal, hogy aki IR-esként keveset mozog és egészségtelenül étkezik, éppúgy növeli a cukorbetegség kockázatát, mint ahogy a világos bőrű ember növeli a bőrrák kockázatát, amikor védelem nélkül megy ki a tűző napra rendszeresen.
Mindez azt is jelenti, hogy az IR-t - mivel nem betegség - nem is lehet gyógyítani. Ugyanakkor a kezelések hatására az inzulinrezisztencia tünetei (például kóros elhízás, meddőség) visszafejlődhetnek, rendeződhetnek, azzal a kiegészítéssel, hogy a páciens élete során bármikor újra beállhat az inzulinrezisztens állapot, ha nem figyel oda az életmódjára. A szakorvos kiemelte: a pácienseknek sokszor nagyon nehéz a váltás, a korábbi életforma feladása. Munkájának ezért nagyon fontos része a meggyőzés, a pszichológiai motiválás. Gasparics úgy gondolja, hogy az életmód-terápia alapja a kontrollált vegyes táplálkozás, a rendszeres mozgás (például hetente négyszer, 45 perces kardió edzés), és csak szükséges esetben a gyógyszeres kezelés.
Genetikai okok
Némileg máshogy látja a betegség-nem betegség kérdését Dr. Barkai László professzor, a Dr. Rose Klinika endokrinológusa, gyermekorvosa. "Noha az IR-nak valóban nincs egzakt diagnózisa, és nincs BNO-kódja sem, nagyon jól definiálható klinikai tünet-együttest jelent" - mondta lapunknak. Szerinte is megfigyelhető, hogy az inzulinrezisztencia, mint egészségügyi probléma sok esetben eltúlzottá, divattá vált, de e kóros állapot már ez előtt is régóta ismert volt.
Barkai professzor kiemelte: jelen tudásunk szerint az IR-t genetikai és környezeti tényezők együttese okozza. E mellett egyéb hormonális betegségek - például pajzsmirigy vagy mellékvese betegség - is okozhatják, amelyek lerontják az inzulin hatását. Ugyanakkor a tünetek döntő többsége manapság az igen gyakori elhízáshoz társul, aminek népegészségügyi jelentőségét a szív- és érbetegségek magas megbetegedési és halálozási kockázata adja világszerte. Barkai hozzáfűzte, hogy a nőket érintő, meddőséget okozó policisztás ovárium szindrómáról ( PCOS ) - amely mindig együtt jár az IR-al -, a tudomány még nem tudja, hogy vajon az IR okozza vagy éppen fordítva. Természetesen ez az elméleti probléma a gyakorlatban nem érinti a pácienseket, mivel a meddőségi protokoll részeként elvégzik rajtuk az IR-tesztet.
Tilos koplalni
A professzor tapasztalata szerint gyermekeknél, serdülőknél az esetek kétharmadában az életmódváltás önmagában nem szokott sikerülni. "Életmódváltással nagyjából 30 százalékban tudunk sikert elérni, 30 százalékban stagnál a helyzet felnőttkorra, 30 százalékban átmegy cukorbetegségbe" - mondta. Kórosan elhízott serdülőknél már a külső jelek alapján - nyaki oldalon barnás elszíneződött folt, fokozott szőrnövekedés vagy vérnyomás-emelkedés, illetve vérzsír-emelkedés - megállapítható az inzulinrezisztencia. A szakorvos azt tanácsolja, hogy IR-gyanú esetén mindenképpen forduljunk specialistához, aki a klinikai kép és a laborvizsgálatok alapján felállítja a kezelési tervet, beleértve a gyógyszeres kezelést is.
Ez is érdekelhet
Gasparics is felhívja a figyelmet arra, hogy aki nem érti az IR élettanát, az ne kísérletezzen otthon például koplalással, mert az nem jó a túlsúly ellen. Tapasztalata szerint a speciális szénhidrátdiéta az esetek 80 százalékában sikeres fogyáshoz vezet, ami nagy motivációt jelent a páciensnek a jövőre nézve is. Az mondta, hogy az inzulinrezisztencia orvosi szempontból egyáltalán nem bonyolult, a kezelés kulcsa az, hogy a páciens hajlandó-e, képes-e tartósan életformát váltani. "Amikor a 23 éves, kórosan elhízott fiatal páciensemet egy év múlva modellalkatú nőként, ragyogva a boldogságtól látom viszont, akkor tudom, hogy megérte a közös erőfeszítés" - mondta. Vagy amikor páciensei azzal hívják fel, hogy összejött a baba az IR-kezelés után, az nagyon felemelő érzés tud lenni - tette hozzá.
Legjobban: