A pajzsmirigyen megjelenő csomók, göbök igen gyakoriak, melyek lehetnek szilárd képletek és folyadékkal telt ciszták egyaránt. Göbök a jódszegény területeken élőknél fordulnak elő a leggyakrabban (Magyarország is jódszegény területnek számít), és többször figyelhetők meg nőknél, mint férfiaknál. Az életkor szintén rizikófaktornak számít, ugyanis az évek előrehaladtával nő annak veszélye, hogy egy vagy több göb kialakuljon a pajzsmirigyen. A probléma fennállhat önmagában is, ám nem ritka, hogy a szerv hormontermelő zavarával, illetve a pajzsmirigy megnagyobbodásával (göbös strúma) karöltve jelentkezik – foglalta össze dr. Békési Gábor PhD, az Endokrinközpont pajzsmirigy-specialistája.
Terhesség és pajzsmirigygöbök
Akár a terhesség előtt, akár már a várandósság során keletkezett göb a pajzsmirigyén, sok nő aggódik miatta. A legtöbb göb ugyanakkor nem okoz problémát a várandósság alatt – mutatott rá a szakember.
A terhesség jelentős változásokat generál a pajzsmirigy működésében és szerkezetében. A pajzsmirigy enyhe megnagyobbodása is megfigyelhető, aminek oka, hogy a terhesség során több növekedési faktor, például több kalcitonin hormon van jelen a szervezetben. Ezek a faktorok a pajzsmirigygöbök növekedését is serkentik, így a már meglévő csomók a terhesség alatt megnagyobbodhatnak. Előfordulat továbbá, hogy új göbök jelennek meg, melyek pajzsmirigy-alulműködést és -túlműködést egyaránt kiválthatnak. Fontos, hogy mindkét pajzsmirigyprobléma komoly hatással lehet a kismama és babája egészségére, ezért mindenképpen tisztázni kell, hogy fennáll-e bármely kezelést igénylő zavar.
Érdemes hozzátenni, hogy a pajzsmirigygöbök az esetek többségében jóindulatúak, ám az egy centiméternél nagyobb átmérőjű, valamint a "hideg" göbök akár rosszindulatú daganatot is jelezhetnek. A differenciáldiagnózis első lépése az ultrahangvizsgálat, amellyel meg lehet vizsgálni a pajzsmirigy szerkezetét, állapotát, a göböket, azok számát, méretét, illetve meg lehet állapítani, ha egy csomó folyadékkal teli, esetleg szilárd. Olykor izotópos vizsgálatot is végeznek, hogy el lehessen különíteni a hideg és a meleg göböket, a vizsgálat azonban terhesség során ellenjavallt. Amennyiben túl nagy a göb, úgy aspirációs citológia indokolt, mellyel szövetmintát vesznek, így azt alaposan tanulmányozni lehet.
Hogyan lehet kezelni a göböket?
A terhesség során keletezett göbök kezelése több tényezőtől is függ. Fontos tisztázni először is, hogy hormontermelési zavarral is együtt járnak-e. Ha igen, úgy azt mindenképpen kezelni szükséges. Túlműködés esetén a pajzsmirigy hormontermelését gátló gyógyszeres kezelés nyújthat segítséget, míg alulműködés esetén mesterségesen, tabletta formájában kell bevinni a hiányzó hormonokat – mondta el dr. Békési Gábor PhD.
Amennyiben a göb nem okoz különösebb problémát, nem jár hormontermelési zavarral, úgy elegendő a nyomonkövetés. Előfordulhat, hogy a szülést követően a göb eltűnik, vagy visszaáll a terhesség előtti méretére. Természetesen, ha a citológiai eredmény nem megnyugtató, úgy műtéti beavatkozás indokolt – elsősorban a második-harmadik trimeszterben.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
