A gyomorból kivezető bélszakasz legelső részét nyombélnek, illetve patkóbélnek is hívják. Főként a gyermekek körében okozhat problémát ennek a szakasznak a szűkülete, amely különböző szakaszokban alakulhat ki. Gyakrabban alakul ki fiúk, mint lányok körében, és egyes megfigyelések szerint a Down-szindrómások körében is nagyobb a rendellenesség előfordulása. Ritkább esetben felnőtteknél is jelentkezik, főként nyombélfekély utáni hegesedés miatt.
A nyombélszűkület tünetei
Belülről (bizonyos fejlődési rendellenesség miatt), illetve a bélszakaszra kívülről nehezedő nyomás miatt is kialakulhat a betegség. A nyomás a hasnyálmirigy felső része felől is érződhet, illetve egy keresztbefutó ér is szoríthatja a nyombelet. Mivel a betegség tünetei általánosak, nehéz a rendellenességet beazonosítani. Enyhe szűkület esetén elsősorban emésztési és felszívódási zavarok jelentkeznek, utóbbiak miatt fogyást is tapasztalhat a beteg. A baba nemcsak nem hozza a várt súlyt, de gyakrabban hányhat a megszokottnál. A tüneteket befolyásolja az is, hogy a szűkület pontosan melyik bélszakaszon alakul ki.
Ez is érdekelhet
Szintén a szűkület mértéke határozza meg azt is, hogy a rendellenesség mikor okoz panaszokat. Nagyfokú szűkület esetén már az első hónapokban gyakrabban jelentkezhetnek a hányásos rosszullétek, míg a kevésbé komoly szűkület a szilárdabb tápláláskor válik problémássá. A nyombélszűkület kezelése mindig műtéti, a sebészek úgynevezett áthidaló elkerülő anasztomózist készítenek. Laparoszkóposan nem végezhető el, fel kell hozzá vágni a hasat. A műtétet követően érdemes kerülni a puffasztó ételeket: a kímélő diéta segítheti a gyógyulást.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
