Mi is a pulzus?
A pulzus a percenkénti szívverések száma, amely az erek ritmikus tágulását eredményezi, mivel a növekvő vérnyomás kitágítja az erek rugalmas falát. Ez a pulzálás a test bizonyos pontjain könnyebben érezhető, elsősorban ott, ahol a nagyobb artériák közelebb futnak a bőrhöz. Leginkább a nyaknál és a csuklónál szokták kitapogatni, és fizikai vagy lelki megterhelés, stressz hatására normális esetben is változik.
Hogyan találjuk meg a pulzust és hogyan mérjük?
- Fordítsuk kezünket úgy, hogy a tenyerünk legyen felfelé.
- Mérjünk nagyjából kétujjnyi távolságot a csukló vonalától a hüvelykujj vonala felé tájolva.
- Ha jó a pozíció, a másik kéz hüvelykujjával érezni fogjuk szívverésünk pulzálását.
- A nyakon jellemzően a mutató- és a középujjat egymás mellé téve tudjuk kitapintani a pulzust: az állkapocs alatt, nagyjából az ötös-hatos fog alatti területen.
Kitapintható még a szívverés a térdek alatt, a könyök belső felén kinyújtott karnál, a halántékon, az ágyéknál és a talp belső felén is - bár ezeken a területeken nehezebb megtalálni a megfelelő pontot. Ha már kitapintottuk a pulzust, nézzünk egy másodpercmutatós órát, és számoljuk a szívveréseket pontosan egy percig. Az is megfelel, ha csak 30 másodpercig számolunk, és ezt az értéket szorozzuk meg kettővel.
A lassabb és gyorsabb pulzus okát is érdemes tisztázni
A pulzusnál a 60 és a 80 közé eső, percenként mért érték tekinthető általában normálisnak, bár ez is nagy egyéni eltéréseket mutathat. Az aktuális pulzusértéket megemelheti például az aktivitás, az idegesség , a félelem, amelyet akár az orvosi vizsgálat is kiválthat. Az igazán edzett személyeknél ugyanakkor a 40 és 60 közti pulzusérték sem tekinthető kórosnak, hiszen a fittség jellemzően lelassítja a szívverést.
A magas pulzusszám sem ritka jelenség, és gyakran együtt jár az alacsony vérnyomással. Ennek természetes oka, hogy az okos szervezet kompenzálni próbál: ha a túl alacsony vérnyomás nem tudja elég oxigénhez, tápanyaghoz juttatni a szöveteket, felgyorsul a szívverés, hogy több vér kerülhessen a rendszerbe. Ugyanakkor a szívritmuszavar is okozhat alacsony vérnyomást, ami viszont magas pulzusszámmal jár együtt. Egész pontosan bizonyos esetekben éppen a gyors szívverés okozza az alacsony vérnyomást. Ez olyan állapot, amelyet mindenképpen ki kell vizsgáltatni, és szükség esetén kezelni is szükséges.
Számos szívbetegség, például a szívritmuszavar sokáig rejtve marad az érintettek elől, hiszen nem okoz tünetet. Egyetlen tünet sem utalhat egyértelműen szívbetegségre, de ha ilyet tapasztalunk, mindenképpen érdemes kivizsgáltatni magunkat. "Mindenkinek ajánlott részt venni egy kardiológiai kivizsgáláson, aki erős szívdobogást, hirtelen bedobbanásokat, kimaradásokat, gyengeséget, tartós kimerültséget, mellkasi szorítást, légszomjat tapasztal. Ugyanígy gyanús lehet, ha nem derül ki, mi okozza a rendszeres fejfájást , szédülést, illetve váratlan eszméletvesztést" - hangsúlyozza Dr. Sztancsik Ilona. A kardiológus szerint ma már számos olyan műszeres vizsgálat - többek közt nyugalmi- és terheléses EKG, szívultrahang - áll rendelkezésre, amely gyors, pontos diagnózist biztosít, és megkezdődhet a személyre szabott kezelés. A kardiológiai kezelés célja többek közt, hogy személyre szabottan megállapítható és beállítható legyen az optimális érték.
Forrás: Budai Kardioközpont