A Malmöi Egyetem 2005-ös kutatása például rámutat arra, hogy a 40 év feletti kettes típusú cukorbetegek mintegy 10 százalékánál találtak az egyes típusú cukorbetegségre utaló antitesteket. A 35 évnél fiatalabbaknál ez az arány már közelebb volt a 25 százalékhoz. Sejthető tehát, hogy évről évre téves diagnózisok születhetnek.
Ha orvosunkhoz olyan tünetekkel látogatunk el, hogy gyakran kell vécére mennünk és sokszor gyötör a szomjúság, ő vélhetően azt fogja hinni, hogy mivel nem vagyunk már gyermekek, kettes típusú cukorbetegek vagyunk - főként, ha van rajtunk pár kiló túlsúly. Nem szabad elfelejtenünk: míg a két cukorbetegség-típusnak vannak egyező tünetei (például a magas vércukor), és hasonló következményeik is vannak (veseproblémák, neuropátia, látásromlás), a kezelési stratégiáik nagyon különböznek, így életfontosságú, hogy pontosan diagnosztizálják ezeket.
Az egyes típusú diabéteszeseknek ugyanis inzulin pótlásra van szükségük a további életükben. Ha egyes típusúként kettes típusúaknak szánt gyógyszereket kapnak, vércukruk veszélyesen magas lesz, akár huzamosabb ideig is. A pontos diagnózis azért is szükséges, mert a kétféle betegséghez más-más szövődmények is kapcsolódhatnak: az egyes típusú cukorbetegséghez például pajzsmirigyproblémák , a kettes típusúhoz magas vérnyomás, szívproblémák és stroke.
Honnan tudhatjuk tehát, hogy rossz a diagnózis, ami szerint kettes típusú cukorbetegségünk van? Nézzük meg az alábbi listát: minél több tényező igaz ezek közül, annál esélyesebb, hogy egyes típusú diabéteszünk van. Ha ezt gyanítjuk, forduljunk mindenféleképpen szakorvoshoz!
- Családjában jelentkezett már valamilyen autoimmun betegség (illetve önnél már diagnosztizáltak ilyet)
- 40 évnél fiatalabb
- Alacsony a testtömegindexe
- Volt már diabéteszes ketoacidózisa (DKA)
- Vércukrát nem viszik le a tabletták vagy pirulák
- A diagnózis után szüksége volt inzulinra (bár csak kisebb adagokra)
Forrás: Prevention.com