Szervezetünkben rengeteg mikroorganizmus él, jelentős részük a bélrendszerben. Ezektől az "albérlőktől" azonban nem kell tartani, sőt! Óvatosan kell velük bánni, főleg ilyenkor, amikor a hosszabb pihenés átcsap a dolgos hétköznapokba. Ugyanis ezek a bélbaktériumok fontos szerepet játszanak például az emésztésben, a méregtelenítésben, vagy az immunrendszer erősítésében.
Ugyanakkor azért is felelnek, hogy a káros anyagok (színezékek, stabilizátorok, mesterséges ízfokozók, emulgeálószerek) is a megfelelő helyre kerüljenek. Segítik az ingerületátvivő anyagok (neurotranszmitterek) az alvás- és boldogsághormonok működését, így a hétköznapi regenerációban is óriási szerepet játszanak.
Ha azonban nagyobb nyomásnak vagyunk kitéve a mindennapi életben - legyen szó akár fizikai, akár pszichológiai értelemben vett stresszről -, az negatív hatással van ezekre a bélbaktériumokra is, mert a bélfal egyszerűen nincs rendesen ellátva vérrel és tápanyaggal. A dolog olyannyira összefügg, hogy ha nem kerüljük tartósan a stresszes környezetet, az egyenlő a mikrobák halálos ítéletével.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Mivel ez a folyamat a bélben játszódik le, eleinte talán észre sem vesszük, de higgyük el, előbb-utóbb észre fogjuk. Ez persze nem halálos kimenetelű, de mikor a bekerült táplálékok nem esnek át megfelelő „kezelésen", akkor jönnek a gyakori és rendszeres hasfájások, a puffadás, a hasmenés, a fejfájás, és a rossz közérzet. Megéri? Ezért a saját érdekünkben - és persze a bélrendszerünkében - ápolni kell, és gondoskodni a saját bélbaktériumainkról. Nemcsak stresszmentes élettel, de a helyes táplálkozással is.
Együnk sok zöldséget, időnként savanyú káposztát vagy kovászos uborkát, kefirt, joghurtot, kerüljük a génkezelt vagy feldolgozott élelmiszereket, betegen használjunk kevesebb antibiotikumot a gyógyuláshoz, és bizonyos gyógyszerkészítmények is hozzájárulhatnak a virágzó bélflórához.
Ez is érdekelhet
