Az égési sérülések kialakulásához gyakran elég egy kiömlött kávé, véletlen érintkezés a vasalóval vagy a sütővel, de okozhatja például váratlanul felcsapó láng, súrlódás, vegyi anyag vagy napégés is. Mélységétől függően négy kategóriába sorolható. Az elsőfokú, felszíni égés csak a bőr hámrétegeit érinti, duzzanattal, bőrpírral és nagyfokú fájdalommal jár. A másodfokú égés már az irharétegre is kiterjed. Jellemző rá a sárga színű hólyagok megjelenése, amelyek alatt a sebalap – mélységtől függően – élénk rózsaszínű, szederjesvörös, illetve foltosan vagy egyneműen halvány. A legsúlyosabb, harmad- vagy negyedfokú égések a bőr teljes vastagságát vagy az általa fedett szöveteket is érintik. A sérülések ekkor gyöngyházfényűek, sápadtak vagy porcelánfehér színűek, megpörkölődés esetén pedig feketésszürkék és szárazak. Mivel a bőrrel együtt az érzőidegek is megsérülhetnek, az érintettek gyakran egyáltalán nem tapasztalnak fájdalmat.
Az égés súlyosságát azonban nemcsak a mélysége, hanem a felület nagysága, a sérült életkora, általános egészségi állapota, valamint az is meghatározza meg, hogy mely testrészen található. Amennyiben tenyérnyi – vagy még nagyobb – kiterjedésű, vegyi anyag vagy áramütés okozta, illetve ha a légutak, arc vagy a nemi szervek égtek meg, esetleg légzési nehézség is jelentkezik, ajánlott késlekedés nélkül orvosi segítséget kérni. Mivel az öt év alatti gyermekek, idősek, terhes nők és krónikus betegek különösen veszélyeztetettek, esetükben, már enyhébb égés esetén is indokolt lehet az orvosi ellátás.
Legfontosabb lépés: azonnali hűtés
Az enyhébb égési sérülések otthon is jól kezelhetőek. Amennyiben a sérülés ruhával fedett területen helyezkedik el – vagy ékszer közelében –, először tegyük szabaddá a területet, majd haladéktalanul hűtsük le folyó víz alatt. A jeges víz, hűtőpárna vagy jégkocka nem felel meg a célnak. A szükséges hatás érdekében legalább 5-10 percig tartsuk az égett területet a nem túl erős sugarúra megnyitott, nagyjából 20 Celsius-fokos – azaz nem jéghideg – vízsugár alá. A képződött hólyagokat nem szabad piszkálni, felszúrni vagy felnyitni! A vízzel való hűtést követően óvatosan, egy puha törölköző segítségével itassuk szárazra a területet, majd fedjük le steril, nem szálasodó, tapadásmentes anyaggal, például sebfedővel vagy speciális, égési tapasszal, esetleg műanyag fóliával. Égési sérülés esetén kerülendő a vatta és a hagyományos sebtapasz használata.
Kerüljük el a fertőzéseket!
Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy tilos a népi gyógyászatban tévesen elterjedt tejföl , vaj, különböző zsírok és porok – még a sebhintőpor – használta is. Amellett, hogy egyáltalán nem segítik elő a gyógyulást, nagyban megnövelik a fertőzések kialakulásának kockázatát. Helyettük javasoltak azok a gyógyszertárakban vény nélkül kapható bőrregeneráló krémek, amelyek kifejezetten égési sérülések kezelésre ajánlottak. A biztonságosan alkalmazható panthenol tartalmú készítmények elősegítik a seb regenerálódását, hidratálását, miközben rugalmasságot biztosítanak nem csak a napégés, hanem például a háztartási baleset során megégett bőr számára.
Szintén javasoltak az oktenidin és bisabolol hatóanyagú krémek is, amelyek fertőtlenítik a bőrt, gyulladásgátló hatásuk pedig segít megelőzni a fertőzések kialakulását. A patikában elérhetők olyan készítmények is, amelyek egyszerre mindhárom összetevőt tartalmazzák, így a mellékelt leírás szerinti használatuk nagyban elősegíti a szövődménymentes és gyors sebgyógyulást. A megfelelően ellátott, rendszeresen tisztán tartott sebek általában néhány hét alatt spontán, heg nélkül begyógyulnak. Fontos kiemelni azonban azt is, hogy az égési sérülések folyadékot vonnak el a szervezettől, ezért gondoskodni kell az érintett folyamatos folyadékpótlásról. Ha pedig az állapotot erős fájdalom kíséri , indokolt lehet fájdalomcsillapító alkalmazása is.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
