„Organum elegantissimum”, vagyis elegáns szerv - így vélekedett a nagy formátumú patológus kutató, Dr. Romhányi György az emberi veséről. A nemzetközileg is elismert, magyar orvos ennek a szervnek az eleganciáját nem csak az azt behálózó, különleges érhálózatnak tulajdonította, hanem a vese összetett, az egész szervrendszerre kiterjedő munkáját is méltatta vele. Szervezetünk 24 órában működő szűrőrendszere ideális esetben egy életen át méregteleníti szervezetünket, ám ha nem vigyázunk, könnyen kár keletkezhet benne. Az idült vesebetegség (CKD) a cukorbetegséghez és a magasvérnyomás betegséghez hasonlóan népbetegség, ennek ellenére kevés szó esik róla, pedig hatékony kezelésével megelőzhetők a szövődményei – hívták fel szakértők a figyelmet a közelgő Vese Világnap alkalmából rendezett, keddi sajtóbeszélgetésen.
Veszélyben a cukorbetegek és a magas vérnyomással élők
A szervezet egyik legfontosabb méregtelenítő szerve a vese. Megbetegedéseinek a korai stádiumban általában nincsenek tünetei, ezért szokták „néma betegség”-nek is nevezni. A vesék akkor is termelhetnek normális mennyiségű vizeletet, ha már kialakulóban van a betegség, de a vesék ilyenkor már nem mindig képesek eltávolítani a méreganyagokat a szervezetből. Márpedig nem a termelt vizelet mennyisége, hanem a minősége számít. A tünetek általában a már előrehaladottabb fázisban jelentkeznek. Sok vesebeteg először gyengének érzi magát, fásult, könnyen elfárad és általában rossz a közérzete. További tünet lehet a nehézlégzés, alvási nehézségek, gyakori éjszakai vizelés, rosszullét, fejfájás, viszketés, csontfájdalom, valamint izomgyengeség, izomgörcsök.
Hogyha a vesék hosszú idő, gyakran több év alatt visszafordíthatatlanul károsodhatnak, úgy idült vesebetegségről beszélhetünk. Világszerte az egyik legnagyobb népegészségügyi problémát jelenti, globálisan ma már a felnőtt lakosság 15-20 százalékát érinti, a itthon is mintegy 1,5 millió ember szenvedhet miatta. „Fontos felhívni a figyelmet arra, hogy akinél ismert kockázati tényező áll fenn – például cukorbetegség vagy magasvérnyomás-betegség –, magas a vesebetegség kialakulásának a kockázata. Ilyen esetekben rendszeres vér- és vizeletvizsgálat elvégzése indokolt ahhoz, hogy az esetleges betegséget korai stádiumban felfedezzék" – hangsúlyozta Dr. Ladányi Erzsébet, a Magyar Nephrologiai Társaság elnöke.
Az idült vesebetegséggel gyakran társul különböző olyan szív- érrendszeri betegség, mely alapvetően meghatározza a betegek életkilátásait, életminőségét. Ezért a vesebetegek számára akkor is indokoltak lehetnek a vizsgálatok, ha a későbbiekben sem alakul ki úgynevezett végstádiumú, művesekezelést indokló veseelégtelenség, hiszen így időben/korábban felismerhetők a szív- érrendszeri betegségek. Az elégtelen veseműködés magas vérnyomást okoz és hajlamosít a szívelégtelenség kialakulására is. A magas vérnyomást nemcsak azért kell kezelni, hogy megóvják a veséket a további károsodástól, hanem a stroke és a szívinfarktus kockázatának csökkentése érdekében is - mondta el Dr. Ladányi Erzsébet. Hozzátette: a Magyarországon is népbetegségnek számító 2-es típusú cukorbetegség és a krónikus vesebetegség gyakran együtt fordul elő, ezért a cukorbetegeknél nagyon fontos lenne a mielőbbi szűrés és a pontos diagnózis.
GFR: ezt jelzi a laborleleten
Prof. Dr. Wittmann István, a Magyar Diabetes Társaság elnöke, a Magyar Nephrologiai Társaság alelnöke aláhúzta: „Az enyhe vagy közepesen súlyos krónikus vesebetegség gyakran szinte észrevehető tünetek nélkül alakul ki. Ezért sok esetben véletlenül derül ki, amikor az orvosok rutinszerű egészségügyi ellenőrzéseket, vér- vagy vizeletvizsgálatot kérnek más problémák kivizsgálására. A korai felismerés nagyon fontos, hiszen előfordulhat, hogy a betegség nem okoz tüneteket, a vesekárosodás mégis hatással lehet az egészségre". A szakember egy tavaly publikált hazai tanulmány eredményeit is ismertette, amelyben az idült vesebetegség és a szív-érrendszeri betegségek összefüggését vizsgálták. A tanulmány szerint nem egyezett meg a laboratóriumi mérésekkel és a diagnóziskódokkal igazolt CKD-betegek száma, vagyis az idült vesebetegek kétharmadánál nem ismerték fel a betegséget. Sok vesebeteg későn, már előrehaladott stádiumban jut el orvoshoz, és úgy kell végrehajtani rajtuk a dialízisnek hívott vesepótló kezelést, hogy korábban sosem kaptak szakorvosi ellátást - húzta alá Dr. Wittmann István.
A vérünkből kimutathatóak úgynevezett retenciós anyagok, amelyek a gyengülő veseműködés következtében maradnak vissza a szervezetben, és vesebetegségre utalhatnak. Ezek közül a rutin laborvizsgálatok során a karbamid és a kreatinin értékét szokták ellenőrizni, illetve ez utóbbiból számítható a GFR, azaz a glomeruláris filtrációs ráta. Ez a bGFR-ként is hívott érték (vagy eGFR, amelynél az e betű az angol estimated, vagyis becsült szót jelöli) a veseteljesítmény százalékos arányát mutatja. Normálisnak 90-es érték felett tekinthetjük, majd egyre lejjebb haladva egyre gyengébb veseműködést takar, hogyha pedig 10 alá süllyed, már vesepótló kezelésre is szükség lehet (bővebben az alábbi cikkünkben is írtunk). Ezt az értéket a legtöbb laborleleten feltüntetik, és fontos komolyan venni, hiszen súlyos betegségeket előzhetünk meg a segítségével - tette hozzá a Magyar Nephrologiai Társaság alelnöke.
Ez is érdekelhet
A szakértők azt tanácsolják, hogy mindenképp fel kell keresni a háziorvost, amennyiben:
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
- a vizelet véresnek, vagy habzónak látjuk (utóbbi esetén fehérjevizelésről beszélünk);
- gyakori vizelési ingerünk van, különösen, ha ez fájdalmat vagy égő érzést okoz;
- duzzanat (ödéma) jelentkezik a lábon, a kézen vagy az arcon;
- addig nem tapasztalt magasvérnyomás jelentkezik;
- gyakran fáradtnak, enerváltnak érezzük magunkat anélkül, hogy ennek bármilyen nyilvánvaló oka lenne.
