Vérnyomásméréskor a legtöbben csupán az első kapott számra - tehát a vérnyomásunk értékére - kíváncsiak, ennek egészséges alsó (100 Hgmm) és felső (140 Hgmm) határa is közismert. Nem véletlenül kezdi a háziorvos vizsgálatainak jelentős részét ezzel a méréssel, hiszen vérnyomásunk árulkodhat általános egészségügyi állapotunkról, tükrözi a szív és az erek, összességében a szervezet kondícióját. A modern vérnyomásmérő eszközök nagy része viszont már pulzusszámunkat is kijelzi, amelyet szintén érdemes megvizsgálni, hiszen akár komoly betegségeket is előjelezhetnek.
A pulzusszám szívdobogásunk intenzitásával arányos, az értéke megmutatja, hogy percenként hányszor dobban a szívünk. Komolyabb műszer sem kell a méréséhez , elég csupán egy órát a kezünkbe venni, a másikkal pedig kitapintanunk egy ütőerünket - legkönnyebben a csukló hüvelykujj felőli oldalán mérhetjük meg pulzusunkat, de a nyakunk oldalán, a combunk belsején, valamint a halántékunkon is kitapinthatjuk a vért szállító ereket. A normális érték 60-100 közé tehető, és számos tényező befolyásolja. Fizikai aktivitás, vagy idegesség esetén nő, alvás közben pedig csökken ez a szám. Cigarettázó, illetve koffeint fogyasztó embereknél is eltérhet a megszokottól a mért eredmény, igaz csak rövidebb ideig.
"Sok esetben, például sportolóknál és jó kondícióban lévő fiataloknál a 60/perc alatti szívfrekvencia nem jelent kóros értéket" - mondta el a HáziPatika.com kérdésére Dr. Kocsis Erika háziorvos szakorvos-jelölt. Mindenképpen figyelmet érdemel ugyanakkor az állapot abban az esetben, ha valamilyen zavaró tünettel, vagy egészségügyi kockázattal jár. Az alacsony pulzusszám zavartságérzetet, látászavart, mellkasi fájdalmat, fulladást és szédülést is okozhat. Súlyosabb esetben eszméletvesztést is okoz, ami különösen veszélyes, hiszen az összeesés könnyen csonttöréssel, zúzódással, vagy a szájban lévő étel és ital félrenyelésével járhat. Okozhatja továbbá a szívizom, illetve az agy keringési zavarát is, ami további panaszokkal járhat a későbbiekben - hangsúlyozta a szakorvosjelölt.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Sportolóknál és fiataloknál a 60/perc alatti szívfrekvencia nem feltétlenül jelent kóros értéket
"Az alacsony pulzusszám okát mindenképpen fel kell térképezni, mely első körben magába foglalja az anamnézist - a fizikális vizsgálatot és laborvizsgálatot. Az anamnézis során legfontosabb az alacsony szívfrekvenciát, elektrolit (például kálium, kalcium, nátrium) eltérést okozó gyógyszerek azonosítása" - magyarázta Dr. Kocsis Erika. Ezt laborvizsgálatok követik, melyek segítségével elektrolit zavar (például a magas káliumszint okozhat alacsony szívfrekvenciát), illetve a pajzsmirigyműködés (a pajzsmirigy alulműködése szintén okozhat alacsony pulzusszámot) tisztázására van mód. Az EKG vizsgálat során látott eltérés pedig fényt deríthet esetlegesen háttérben álló vezetési zavarra, szívizom-megbetegedésre, vagy akár koszorúér-elzáródásra, melyek az alacsony pulzusszám lehetséges okai - tette hozzá a doktornő.
Ez is érdekelhet
A diagnózis felállítását követően elsősorban a kiváltó okot kell kezelni, hogy a tünetként azonosított alacsony pulzusszám értéke normalizálódjon. Dr. Kocsis Erika megjegyezte: nehéz különbséget tenni aközött, hogy az alacsony, vagy éppen a magas pulzusszám jelent-e nagyobb gondot - mindez a kiváltó okok, illetve a páciens kondíciójának függvénye.
