Sok más mikrobával együtt a malassezia gomba is része a természetes mikrobiomnak, így legtöbbünk bőrén ott él, anélkül, hogy bármi gondot okozna. Vannak azonban, akiknél bizonyos körülmények között ezek a gombák hajlamosak elszaporodni, ami káros következményekkel jár. Kutatások szerint a malassezia mintegy 14 fajtája olyan különböző bőrproblémák kialakulásában játszhat szerepet, mint:
- a korpás fejbőr,
- a szeborreás dermatitisz,
- az ekcéma,
- a pikkelysömör,
- a malassezia follicutilis (a pattanások egy rendkívül nehezen felismerhető és makacs fajtája)
- és a tinea versicolor (világosabb és barnásabb foltok a test különböző részein).
Kiket veszélyeztet a malassezia?
A malassezia lipofil, vagyis olyan gomba, amely a bőr külső rétegében is megtalálható lipidekkel és zsírsavakkal táplálkozik. Zsírban minél gazdagabb környezetbe kerül, annál hatékonyabban képes szaporodni. Ebből következik, hogy a malassezia gomba a zsírosabb bőrűeken vagy a bőr zsírosodásra hajlamosabb területein (a homlokon, az orcákon, az állon, a fejbőrön, a háton és a mellkason) könnyebben patogénné válhat. Azoknál, akiknél valamilyen okból kifolyólag az immunrendszer meggyengül (például cukorbetegség, HIV-fertőzés vagy táplálkozási rendellenességek esetén), szintén gyakrabban válik a gomba kórossá.
A tartós antibiotikum-kezelések ugyancsak nem kedveznek az egészséges bőrmikrobiomnak, és könnyen a malassezia elszaporodásához vezethetnek. Ez akkor jelenthet problémát, ha például fel nem ismert malassezia follicutilisszal van dolgunk, és egy sima, bakteriális fertőzés okozta pattanások elleni kúra részeként antibiotikumot alkalmazunk. Jobb esetben a pattanások ilyenkor nem reagálnak a kezelésre, rosszabb esetben azonban a probléma súlyosbodhat is. Bizonyos külső körülmények is elősegíthetik a gomba túlzott elszaporodását, mint például a párás, meleg levegő, vagy a rosszul megválasztott kozmetikumok.
Milyen hatóanyagok lehetnek hatásosak?
A malassezia gomba okozta bőrproblémák kezelésében főszerepet játszanak a gombaellenes hatóanyagok, mint például a ketokonazol, a cink-pirition vagy a klimbazol, melyek segítenek megakadályozni a gomba további terjedését, illetve előmozdítani a már meglévő állomány csökkentését. Ezeket a hatóanyagokat többségében korpásodás elleni samponokban találjuk, amiket alkalmilag, például egy-egy arcon kijövő szeborreas fellángolás esetén, akár az arcunkon is alkalmazhatunk pár percig a bőrön hagyva, majd alaposan leöblítve .
Mivel a malassezia kedvelt táplálékát a zsírsavak jelentik, érdemes olyan külsőleg alkalmazható kozmetikumokat használnunk, amelyek nem vagy csak kisebb mennyiségben tartalmaznak zsírsavakat. Ezzel meglehetősen szűkül a használható termékek köre, a legtöbb növényi olajat tartalmazó formula például éppen a zsírsavtartalom miatt nem ajánlott.
Szintén kerülendők a bőrpuhító anyagként gyakran használt észterek, vagyis az olyan összetevők, melyek egy alkohol és egy zsírsav összekapcsolódásából állnak össze. Az összetevőlistákon ilyen például a glicerin-sztearát vagy az izopropil-palmitát . Az olyan emulgeálószerek, mint a poliszorbátok, szintén zsírsavakat tartalmaznak, ezért nem ajánlottak, ahogyan a fermentált összetevőket is érdemes kerülni.
Biztonsággal használhatóak viszont az olyan emolliens anyagok, amelyek szerkezetükben nem tartalmaznak zsírsavakat. Ilyen például a szkvalán, az MCT-olaj (az összetevő listán caprylic/capric triglyceride néven találjuk), az ásványi olaj vagy a szilikonfélék.