Egyre több egészségügyi szakember hívja fel a figyelmet arra, hogy a gyógyszerek időzítése sokkal fontosabb, mint ahogy a betegek gondolják. Az olyan betegségek esetén, mint az ízületi gyulladás, a csontritkulás vagy a gyomorégés, a gyógyszerbevétel időpontja jelentős mértékben befolyásolhatja a szer hatékonyságát és a betegre gyakorolt védőhatását.
A Nature szakfolyóiratban megjelent egyik amerikai kutatás kimutatta, miért gyakoribb az egerekben a szívritmuszavar reggel. A szakértők úgy vélik, hogy ezen ismeretek tudatában a véralvadásgátló gyógyszereket szedő betegek azzal maximalizálhatják gyógyszereik hatékonyságát, ha közvetlenül felkelés után veszik be azokat.
A jelenség hátterében a napi biológiai óra (cirkadián ritmus) áll, melyet az agy hipotalamusz területe irányít. Ez nem csak az immunrendszert, hanem a vérnyomást, a testhőmérsékletet, a hormontermelést, a bélmozgást és a fáradtságot is szabályozza. A következőkben tehát arról kérdeztük a szakértőket, mikor a legjobb bevenni a különböző készítményeket.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Csontritkulás
A betegség legismertebb gyógyszerei a biszfoszfonátok, amelyek a csonttömegvesztést akadályozzák. Sarah Leyland, az amerikai Országos Osteoporózis Társaság tagja szerint az a legfontosabb tudnivaló ezekkel a gyógyszerekkel kapcsolatban, hogy nehezen szívódnak fel, hiszen nem oldódnak jól. A maximális hatás érdekében tehát közvetlenül felkelés után érdemes bevenni őket éhgyomorra, méghozzá vízzel, és ezután egy óráig nem szabad enni és inni.
Sok csontritkulásos beteg kalciumot és D-vitamint is szed, amelyek szintén gátolják a gyógyszer felszívódását. Éppen ezért ezeket a biszfoszfonátok bevétele után legalább egy órával érdemes alkalmazni.
Magas vérnyomás
A spanyol Vigo Egyetem kutatói Ramon Hermida vezetésével egy tavaly közzétett tanulmányukban azt írják, hogy az éjszaka bevett magas vérnyomás elleni gyógyszerek hatékonyabban szabályozzák a magas vérnyomást, és nagymértékben csökkentik a szívroham és a stroke kockázatát. Az egészséges emberek vérnyomása éjszaka 10-20 százalékkal csökken, de akiknél nem csökken, azoknál nagyobb a valószínűsége a szívroham és a stroke kialakulásának.
A 2156 hipertóniás férfi és nő részvételével végzett kísérletből az derült ki, hogy azokban, akik éjszaka vették be legalább az egyik vérnyomás gyógyszerüket, 33 százalékkal alacsonyabb volt az angina, a stroke és a szívroham kockázata, mint azokban, akik mindegyik gyógyszerüket reggel vették be. A kutatók ugyanakkor arra is felhívták a figyelmet, hogy ha valaki eddig reggel vette be az összes vérnyomásgyógyszerét, feltétlenül beszéljen orvosával, mielőtt átvált az éjszakai alkalmazásra, mert fennállhat az éjszakai hipotenzió (rendellenesen alacsony vérnyomás) veszélye, ami viszont megnövelheti a stroke kockázatát.
Ízületi gyulladás
A Texasi Műszaki Egyetem nemrégiben megjelent tanulmánya szerint az artrózisban (porckopásban) szenvedő betegek ízületi fájdalma általában délután a legsúlyosabb. Éppen ezért a kutatók úgy vélik, hogy a nem szteroid gyulladáscsökkentők (pl. ibuprofen) bevétele délben vagy kora délután optimális, mert az így akkor fejti ki a hatását, amikor a tünetek súlyosbodni kezdenek.
A reumatoid artritiszben szenvedő betegek viszont reggel tapasztalják a legnagyobb fájdalmat, ezért nekik közvetlenül vacsora után érdemes bevenni a fájdalomcsillapítót, hogy megelőzhessék az éjszaka kialakuló fájdalmat.
Magas koleszterin
A legújabb kutatások alapján a szakértők azt javasolják, hogy a koleszterincsökkentő gyógyszereket ne felkeléskor, hanem lefekvéskor vegyük be. Egy 2008-ban az International Journal of Clinical Practice szaklapban közzétett kutatás azt mutatta, hogy egy gyakori sztatin - az atorvasztatin - esti bevétele hatékonyabb, mint a reggeli: így alkalmazva kevesebb szívrohammal és artériaelzáródással állt összefüggésben, és jelentősebb mértékben javította az összkoleszterin szintjét. Ez azzal magyarázható, hogy a koleszterin éjszaka termelődik, amikor ténylegesen nem táplálkozunk.
Pajzsmirigyproblémák
A betegség elleni gyógyszerek többsége a T4 pajzsmirigyhormon szintetikus változatát tartalmazza. A hatékonysághoz a T4 hormont a szervezetnek először át kell alakítania a T3 hormon aktív formájává, ami sok időt vesz igénybe. Az orvosok többsége ezért hagyományosan közvetlenül felkelés után javasolja a gyógyszerek bevételét, de holland kutatók nemrégiben arra a következtetésre jutottak, hogy a gyógyszerek lefekvés idejére időzített bevétele a pajzsmirigyhormonok magasabb koncentrációját eredményezi. A kutatók szerint mivel a bélmozgás éjszaka lassabb, a tabletta is lassabban halad át a bélrendszeren, így a hatóanyag jobban felszívódhat.
Szívgyógyszerek
Egy ideje már tudjuk, hogy a szívroham és a stroke kockázata háromszor magasabb reggel, mint bármilyen más napszakban, az oka azonban eddig ismeretlen volt. Az ohiói Case Western Reserve Egyetem kutatói azonban nemrégiben bejelentették, hogy sikerült azonosítaniuk a KLF15 nevű fehérjét, amely létfontosságú szerepet játszik a szívritmus szabályozásában. A kutatásból az derült ki, hogy a fehérje szintje 24 órás ciklusban ingadozik. A szív elektromos impulzusai reggel 6 óra és dél között a leglassabbak. Mukesh Jain, a kutatás vezetője elmondta, hogy amikor az impulzusok közötti idő lecsökken, a szív nagyobb valószínűséggel eshet ki a ritmusból, ami megnöveli a szívroham kockázatát. Éppen ezért reggel, felkelés után a legjobb bevenni a szívgyógyszert.
Ez is érdekelhet
Gyomorégés
Az általános szabály az, hogy a protonpumpagátló gyógyszereket 30 perccel a napi első étkezés előtt kell bevenni. A Kansasi Egyetem kutatói azonban kísérletük alapján azt állítják, hogy a gyógyszerek hatékonyabban működnek a savrefluxszal szemben, ha este kerülnek be a szervezetbe. Ennek az lehet az oka, hogy a gyógyszer az éjszaka folyamán fejti ki hatását, amikor a gyomorégést a fekvő helyzet súlyosbítja. Akik éjszaka szenvednek leginkább a gyomorégéstől, jobban teszik tehát, ha vacsora előtt veszik be a gyógyszert.
