Az inzulin egy hormon, amely nagyon fontos szerepet tölt be a megfelelő cukoranyagcserében. Amikor pedig az inzulin nem tud megfelelően kapcsolódni a sejtek receptoraihoz, kialakul az inzulinrezisztencia (IR) , amelyet a "cukorbetegség előszobájaként" is szoktak emlegetni. Ez az állapot valóban jelentősen növeli a 2-es típusú diabétesz kialakulásának kockázatát, azonban nem ez az IR egyetlen veszélye.
Amikor a petefészek nem úgy működik, ahogy kellene
"A betegség során a szervezetben megnő az inzulinszint, ami sajnos többféle mechanizmus által is gátolhatja a petefészek normális működését, illetve az agyalapi mirigy és a petefészek hormonális visszacsatolási útjait. Emiatt a tüszőérés és a tüszőrepedés is problémákba ütközhet, tehát a teherbeesés esélye csökken. Ennek a mértéke nagyban függ a betegség súlyosságától és az egyéb kísérőbetegségek (PCOS, elhízás, stb.) jelenlététől is" - magyarázta Dr. Kelemen Csaba, a Czeizel Intézet nőgyógyász-endokrinológusa.
Bonyolítja azonban a problémát, hogy az inzulinrezisztenciára gyakran éppen azért kezdenek gyanakodni az orvosok, mert az adott női páciens teherbeesési nehézségekkel küzd. Tehát sok, gyermekre vágyó nő csak jó néhány sikertelen próbálkozást követően döbben rá, hogy valójában az IR áll a várandósság útjába.
A meddőség mellett a kezeletlen IR elhízáshoz, magasvérnyomás-betegséghez, szív- és érrendszeri megbetegedésekhez, de akár a méhnyálkahártya rákos folyamatainak elindulásához, illetve számos más nőgyógyászati és endokrinológiai rendellenességhez vezethet. Aki pedig inzulinrezisztensként, terápia nélkül mégis teherbe tud esni, annak a vetélés megnövekedett kockázatával kell szembenéznie, illetve nagy eséllyel kialakul nála a terhességi cukorbetegség, amely negatív hatást gyakorol a magzat növekedésére, valamint toxémiát vagy méhen belüli elhalást is okozhat.
Az IR kezelésére tehát a nőt és a babát érintő szövődmények elkerülése miatt is ajánlott figyelmet fordítani és időnként ellenőrizni is a terápia eredményességét - figyelmeztetett a szakember. Hozzátette, hogy bár az inzulinrezisztencia nem kizáró ok a lombikprogramban való részvételt tekintve, ám ebben az esetben is sokkal nagyobb az esély a sikerre, ha az érintett nő megfelelően karbantartja betegségét. A probléma elsősorban komplex életmódváltással - kiegyensúlyozott táplálkozással, a szénhidrát-bevitel kontrollálásával, a rendszeres testmozgás bevezetésével, a helyes stresszkezelés elsajátításával és elegendő alvással -, szükség esetén pedig gyógyszeres inzulinszint-beállítással orvosolható.
Szigorú étrend és odafigyelés mellett jöhet a baba
A nőgyógyász-endokrinológus a gyermekvállalás tervezése esetén egy 3 pontos, terheléses vércukorvizsgálat elvégeztetését, valamint a hormonszintek, a pajzsmirigy-funkciók és a vérzsírszint ellenőriztetését javasolja. A sikeres teherbeesést követően pedig kiemelten fontosnak tartja, hogy a páciens a várandósság ideje alatt is odafigyeljen az életmódjára. A személyre szabott IR-diéta kialakításához mindenképpen szakember segítségét kell kérni, egyes alapszabályok azonban mindenkire egyaránt vonatkoznak. Fontos például, hogy a kismama - a magzat fejlődéséhez szükséges mikrotápanyagok megfelelő mennyiségű bevitele mellett - ügyeljen arra, hogy az egyes napszakokban milyen arányban fogyaszt gyors és lassú felszívódású szénhidrátokat. Kerülnie kell továbbá a finomított lisztet és cukrot tartalmazó élelmiszereket.
"A kismamának nagyon szigorúan kell tartania a diétát és semmiképp sem szabad abbahagynia a rendszeres testmozgást. Természetesen a terhesség alatt biztonságosan végezhető sportok közül javasolt választania. Amennyiben viszont olyan szülészeti kórállapot áll fenn, ami mellett nem javasolja a gondozó orvos a sportolást, sajnos csak a diétára hagyatkozhatunk" - mondta a nőgyógyász-endokrinológus. Hozzátette, súlyos fokú IR esetén az általánosan javasolt, 24. heti terheléses cukorvizsgálaton felül egy előrehozott cukorterheléses vizsgálat elvégzése is ajánlott, nagyjából a 16-17. héten.
"Nagy segítség továbbá, ha a várandós nő egy otthoni vércukormérővel rendszeresen ellenőrzi a vércukorértékeit étkezések előtt és után egy órával. A kezelőorvosa ezen információk alapján fogja megmondani, hogy milyen sűrűn javasolt az UH-vizsgálat, illetve egyéb vizsgálatok a terhesség alatt" - részletezte a szakember.
A kicsi érkezése után nehezebb tartani a szigort
Kérdésünkre Kelemen doktor elmondta, hogy a szigorú IR-diéta nem akadályozza meg az újdonsült édesanyát abban, hogy szoptatni tudja gyermekét. A baba születését követő első néhány hétben azonban jellemzően inkább az erősen szabályozott étrend betartása okoz nehézségeket. Viszont nem is feltétlenül kell mindenáron ragaszkodni az összes szabályhoz: ideiglenesen - amíg a nő bele nem rázódik egy kicsit az új élethelyzetbe - lehet lazítani a gyeplőn.
A nőgyógyász-endokrinológus szerint diéta szigorú betartása nem könnyű feladat. Idő és energia is kell hozzá, ezek viszont a baba születése utáni kezdeti időszakban általában nem igazán adottak. Bár a diéta követése természetesen ebben az időszakban is fontos, de már nem annyira veszélyes egy kis lazaság, mint terhesség alatt. Ezért ő ilyenkor azt tanácsolja, hogy az első pár héten annyira figyeljen a diétára az anyuka, amennyire sikerül. Aztán ha beáll a napi rutin és lesz ideje magára is figyelni, akkor ráér visszatérni a szigorúbb szabályokhoz.