Érműtétek során gyakran szükség lenne az elzáródott vagy beszűkült érszakasz áthidalásához, kicseréléséhez új, egészséges érre, de a beteg szervezetében nem mindig lehet ilyen pótláshoz hozzájutni. Az amerikai kutatók felfedezése szerint úgy tűnik, rövidesen emberi sejtekből növesztett ér állhat a szakemberek rendelkezésére - olvasható a Science Translational Medicine legújabb számában.
Szívinfarktus esetén valamelyik nagy koszorúér elzáródik, vagy nagyon beszűkül a keresztmetszete. Ekkor a szívsebész az áthidaló (bypass) műtét során az átjárhatatlan szakaszt beültetett ér segítségével áthidalja.
A koszorúér-szűkület esetében vagy az alsó végtagból kioperált visszeret, vagy a mellkasfalon futó ütőeret helyezi át a sebész az elzáródott szakasz áthidalására, de előfordul, hogy ennek technikai akadálya van.
Shannon L. M. Dahl és munkatársai emberi erekből származó simaizomsejteket ültetnek rá olyan rugalmas és igen erős alapra, mint a fölszívódni képes varratok anyaga.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Az izomsejtek fehérjéket termelnek, elsősorban a kötőszövet alapját jelentő kollagént, ami bioszintetikus gyűrűvé formálódik, majd csővé alakul. Ahogy a kollagénrostok szaporodnak, a kialakuló csöveken folyadékot áramoltatnak át, ezzel utánozva azt a nyomást, amelyet a műerekben, majd a bennük áramló vér létrehoz. Végül a kollagénalapú csövekből kimossák a maradék sejteket, hogy beültetés után a beteg szervezetének immunsejtjei ne termeljenek ellenanyagokat. Jelenleg három, illetve hat milliméter átmérőjű mesterséges erek kifejlesztésén dolgoznak.
Ez is érdekelhet
Állatkísérletekben a majmok szervezetében fél év után a nagyobb műerek 88 százalékban átjárhatóak maradtak, kutyákéban pedig a vékonyabbak 83 százaléka működött zavartalanul. Emberi vizsgálatot még nem végeztek, de számítások szerint a mesterséges erekre csak az Egyesült Államok területén évente legalább félmillió betegnek lenne szüksége.
Legjobban: