Ki vagyok én és hányan vagyunk? - tehetjük fel magunknak a jogos kérdést, és a válasz, amilyen valószerűtlen, annyira igaz: mindegyikünk emésztőrendszerében legalább annyi apró organizmus él, ahány sejtünk van. Mint egy apró galaxis az emberben - írja a Spiegel Online .
Sőt, igazából tíz galaxisnyi tömeget is cipelünk a bélrendszerünkben, baktériumok százmilliárdjai utaznak velünk minden nap, és bár lenne mit kutatni, elsősorban gyógyszerészeti szempontból érdekesek a tudósaink számára. Ugyanis betegségek tucatjait okozhatják, ami üzletté teszi a velünk való szoros kapcsolatukat.
Az még mindig rejtély, pontosan hogyan is teszik mindezt - lehet, egy betegség okai, vagy következményei -, viszont az orvosok rájöttek arra, hogy a bélflóra egyensúlyban tartásával sok betegség megelőzhető. Megismerésük, és a betegséggel való kapcsolatuk viszont forradalmasíthatja a gyógyszeripart, és kevesebb tablettára lenne szükségünk.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Jelenleg is vannak olyan vizsgálatok, melyek során kórházak belgyógyászati osztályain kezelt betegeknek ültetnek be egészséges bélflórát , amely sokszor az életüket menti meg. Ilyen esetekben általában a bélben megtelepedő, Clostridium difficile nevű, az álhártyás vastagbélgyulladást okozó baktérium áll a háttérben.
Ezt a baktériumot állandóan magunkkal cipeljük, a gond akkor van, ha felszaporodik. Például azért, mert túl sok antibiotikumot szedünk, ez a baktérium pedig - sok mással ellentétben - sikeresen ellenáll nekik, elterjedése pedig akár a gazdaszervezet halálához is vezethet - világít rá Emeran Mayer gasztroenterológus.
A bélflóra egészséges egyensúlya tehát sokkal fontosabb annál, mint képzelnénk. Akár viselkedésünket is meg tudja változtatni, erre egy állatkísérlet világított rá. Bátor egerek bélflóráját ültették át gyáván viselkedő egerekébe, mire azok is bátrak lettek. Azért ne keressünk direkt összefüggést, mert az egerek agya nem ugyanúgy működik, mint az embereké, de érdekes a konzekvencia.
Mayer viszont már emberekkel is kísérletezett, négy héten át olyan joghurtot etetett a tesztalanyaival, melyek speciális tejsavbaktériumot tartalmaztak. Az alanyok közül senkinek nem volt viselkedési problémája, mert az érzelmeket feldolgozó limbikus rendszer aktivitása csökkent.
"Jelenleg úgy gondolják a tudósok, hogy a bél éppen úgy működik, mint egy természetes ökológiai rendszer - magyarázza Mayer, aki szerint a kísérlete ellenére nem létezik csodajoghurt. "És, akárcsak ott, a sokszínűség és a változatosság mindig előnyösebb. Az ideális bélflórát egészséges táplálkozással lehet elérni, nem pedig egy csodatevőnek ítélt joghurttal." Az összefüggés azonban látható: az egészséges bélrendszer egyenlő a jó hangulattal.
Ez is érdekelhet
