Gondoljunk úgy az immunrendszerre, mint szervezetünk honvédelmére, amely életünk során bármely külső vagy belső fenyegetéssel kész felvenni a harcot. Ennek a seregnek a fehérvérsejtek, különösképpen a T-sejtek adják a gerincét. Mint azt az Arizónai Egyetem egészségtudományi kara közleményben írja , a T-sejtek a csecsemőmirigyben, avagy a timuszban képződnek. Ez egy, a mellkascsont mögött, a szív felett elhelyezkedő nyirokszerv. A csecsemőmirigy T-sejt-termelése a kor előrehaladtával gyors ütemben csökken: a pubertást elérve a születéskori szint alig tíz százalékára zuhan vissza, 40-50 éves kor körül pedig csupán egy százalék körüli teljesítményen zakatol.
"Ez már nem elég erőteljes ahhoz, hogy elegendő új T-sejtet hozzon létre. Ha pedig a testünk valamiből nem termel eleget, akkor érdemes a meglévő állományt minél jobban karbantartani" – mutatott rá dr. Janko Nikolich-Zugich, az egyetem immunológus, gerontológus kutatója. A T-sejtek karbantartása zömében a nyirokcsomókban történik, amelyek két főbb funkciót töltenek be. Egyfelől a lehető legtovább – embereknél akár évtizedekig – életben és egészségesen tartják a T-sejteket, másfelől fertőzések esetén beindítják az immunválaszt. "Az embernek nagyjából 450 nyirokcsomója van. Ezek olyanok, mint a barakkok, ahova az apró T-sejt-katonák fedezékbe vonulhatnak, és ahol nyugodtan regenerálódhatnak" – magyarázta a szakember.
Az immunrendszer legelőször a nyirokcsomókban méri fel az ellenséget is. Ez fontos, mivel az emberi szervezetnek nincs kellően nagy létszámú állandó hadserege ahhoz, hogy minden fertőzéssel megbirkózzon. "Valójában viszonylag kevés katona szolgál a seregben, azok azonban nagyon jól képzettek, hogy egy-egy adott fertőzést legyűrjenek. Nem ugyanaz az egység fog megküzdeni az influenzával, mint amely a koronavírust le tudja győzni" – fogalmazott a kutató. Fertőzés alkalmával az arra specializálódott fehérvérsejtek gyorsan osztódni kezdenek a nyirokcsomókban. Egyetlen sejt milliónyi másikat tud létrehozni. Ezek aztán a nyirokcsomók hálózatát egyfajta szupersztrádaként használva gyorsan el is jutnak a fertőzés helyszínére.
A nyirokcsomók sem üzemelnek örökké
Nikolich-Zugich és munkatársai felfedezték, hogy a nyirokcsomó-hálózat egyes részei eltérő ütemben öregszenek. A bőrfelszínhez közeli nyirokcsomók állapota mintegy kétszer-háromszor gyorsabban romlik, mint azoké, amelyek a test mélyebb részein fekszenek. Az erről szóló tanulmány a PNAS című folyóiratban jelent meg.
A kutatócsapat idős és fiatal egerek szervezetében is képes volt megjelölni és nyomon követni a timuszban termelődő T-sejteket. Ezután az immunsejtek testen belüli útvonalát össze tudták hasonlítani egymással. Kiderült, hogy a csecsemőmirigy az öreg állatok esetében is termelt kisebb számban T-sejteket. Ezek a sejtek viszont nem jutottak el a nyirokcsomókba. Következő lépésben a kutatók igyekeztek fokozni a timusz T-sejt-termelését, de hiába jártak sikerrel, mert a T-sejtek így is csak kis számban találtak utat a barakként szolgáló nyirokcsomókhoz. "Ezek a sejtek egyszerűen nem ott értek célba, ahol kellett volna nekik. Emiatt kezdtük el vizsgálni a nyirokcsomókat mint lehetséges okot az idős embereknél megfigyelhető immunhiányra. Végül felfedeztük, hogy a barakkokat alkotó teljes infrastruktúra megsemmisült" – árulta el a kutatás vezetője.
Valójában az idősebb rágcsálók testében termelődött azon T-sejtek, amelyek el is jutottak a nyirokcsomókhoz, úgy mozogtak, mintha minél hamarabb ki is próbáltak volna onnan szabadulni. Nikolich-Zugich szerint elképzelhető, hogy ennek az az oka, hogy a nyirokcsomók nem biztosítottak már elegendő tápanyagot a T-sejtek fenntartásához. A kutatócsapat arra is rájött, hogy a T-sejteket karbantartó, illetve a nyirokcsomók szupersztrádáját alkotó sejtek közötti kapcsolatok száma drasztikusan lecsökkent. "Mintha a nyirokcsomók maguk sem lettek volna túl jól, ezért többé már nem is kapcsolódtak egymáshoz. Ez a felfedezés egybevág azzal, mint amit korábban mások is leírtak: a T-sejtek meghatározott sebességgel vándorolnak és koordináltan mozognak. Főként az idős nyirokcsomókban viszont szervezetlennek tűnnek, illetve lassabban is mozognak" – foglalta össze a szakember.
Ezért gyengülhet a vakcinák hatékonysága a korral
A felfedezés egy lépéssel közelebb viheti a kutatókat annak megértéséhez, miért reagál az idős emberek szervezete gyengébben a bőrön át adott védőoltásokra. Amikor ugyanis egy oltóanyagot beadnak valakinek, az arra adott immunválaszban egy-egy nyirokcsomó is kulcsszerepet játszik. A mostani eredmények választ adhatnak arra, hogy a legtöbb vakcina miért nem tudja olyan hatékonyan aktiválni az idős immunrendszert, mint a fiatalabbakét, ezáltal komoly akadályt gördítve a megfelelő védettség kialakulása elé.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Nikolich-Zugich ezzel együtt úgy véli, van remény, hogy a megfelelő kezelési módszerekkel visszafordítsák a problémát kiváltó folyamatokat. Jelentős javulást hozhat például, ha – csak átmenetileg is – vissza lehet állítani a timusz működését idős életkorban. Mindez ráadásul nem csupán a vakcinák hatékonysága szempontjából lehet mérvadó. "A rákos megbetegedések 85 százaléka az 50 évnél idősebb korosztályban alakul ki. Az immunrendszer működésének alapjai azonban ekkor sem változnak. Ha tehát tehát képesek vagyunk segíteni a nyirokcsomókat abban, hogy hatékonyabban vegyék fel a harcot a fertőzésekkel, akkor az a rákellenes immunterápiák előnyére is válhat" – hangsúlyozta az arizónai kutató.
