A zsibbadás jellegzetes, bizsergő, csipkedő vagy csiklandozó érzés, esetleg az érintett terület teljes érzéketlenségével jár együtt. A testünk bármely területén előfordulhat, de a leggyakoribb a kezekben, a karokban, a lábfejben, illetve a lábakban. Nagyon sok dolog okozhatja, és rendkívül gyakori jelenség, melyet mindenki megtapasztal élete során legalább egyszer.
A zsibbadás elsősorban azért alakul ki, mert valami miatt az idegvégződések nem képesek érzékelni. Ennek oka lehet például az, ha túl sokáig egy pozícióban ülünk, állunk vagy fekszünk, ilyenkor az idegek vérellátása is sérül, ideiglenesen meg is szűnhet, az idegek pedig nem képesek az agyba küldeni az információkat. A zsibbadás oka lehet például vírusfertőzés, pánikroham, gyógyszerek, rovarcsípés, sőt még az orgazmus is.
A krónikus zsibbadást kiváltó betegségek között találhatjuk többek között a vitaminhiányt, a gerincsérvet, a diabéteszt, a daganatos betegségeket, a szklerózis multiplexet vagy az agyvérzést.
Azonnal forduljunk orvoshoz, ha a zsibbadás nyak, hát vagy fejsérülést követően jelentkezik, ha a zsibbadás előtt elveszítettük az eszméletünket, ha a zsibbadás mellett egyéb tünetek is jelentkeznek, például a zavarodottság, a beszédzavarok, a látászavarok, a gyengeség vagy a komoly fájdalom.
A zsibbadás a legtöbb esetben saját magától is elmúlik, különösen akkor, ha nem engedjük, hogy a vérkeringés lelassuljon vagy akadályoztatva legyen. Váltsunk többször testhelyzetet, ne üljünk sokáig egy helyben, nyújtózkodjunk gyakran. Ha azonban már elzsibbadt a karunk vagy a lábunk, óvatos masszírozással, dörzsöléssel vagy mozgatással gyorsan megindíthatjuk a vérkeringést. A krónikus zsibbadás kezelése ezzel szemben az alapbetegség kezelésével történik.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
